A járás biomechanikai értelemben nem más, mint a test tömegközéppontjának térbeli elmozdítása. Az egészséges járás energiatakarékos, ami abban nyilvánul meg, hogy a testtömeg-középpont egy 5 x 5 cm-es kettős szinusz hullám mentén halad előre a térben. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk és összehasonlítsuk a lovak és az emberek járását. Kifejlesztettünk egy olyan, két szenzorból álló gyorsulásmérő rendszert, mely alkalmas a lovak és az emberek járása során kialakuló erőhatások vizsgálatára. A járásvizsgálat során a célszemély lumbo-sacralis átmenetére öv segítségével, a lovak esetében a mar tájékra hevederrel rögzítettük a szenzort. A második szenzor a ló vagy a személy lábszárára került. Előbbi a törzs mozgásait, utóbbi a járásciklusnak megfelelő adatelemzést szolgálta. Vizsgálataink során 29 egészséges egyetemi hallgatón és 4 lovon végeztünk méréseket. A hallgatóktól lassú, normál és gyors járást kértünk és ezeket külön rögzítettük. A lovakat kantárral vezettük lépés jármódban lassú, normál és gyors ütemben. Az adatgyűjtő eszköz USB-vel csatlakozott a gyorsulásmérő szenzorokhoz, az adatokat egy SD kártyán tárolta. A kapott értékeket a Szilárdtest Fizika Tanszék dolgozói által átalakított (LabVIEW) kiértékelő program segítségével ábrázoltuk. A kapott gyorsulási átlagok alapján a ló és az ember járása során keletkezett gyorsulások kvalitásai nagyban megegyeznek, mind a kapott csúcsok számában, mind a lefutásában. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a ló hátának mozgása az emberi járásnak megfelelő mintát mutat, melynek jelentősége abban van, hogy ezáltal bizonyítható a lovasterápia járásfejlesztő hatása.