A gyermekkori egészségi állapot, illetve a betegségek kialakulása szempontjából is nagy jelentőségű a hátrányos helyzet, amely gyermekek esetében meghatározható a családi háttér, a szülők iskolázottsága és foglalkozása, illetve az otthon elérhető, tanulást elősegítő eszközök megléte alapján. A hátrányos helyzetű gyermekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve az egészségi állapotukat rövidtávon meghatározó fizikális és mentális problémák szempontjából, és a felnőttkori helyzetüket és egészségüket befolyásoló iskolai teljesítmény szempontjából is. Ezért kiemelkedően fontos az általános iskolai korosztály egészségi állapotának és családi hátterének felmérése, és a felmérésekre alapozó, időben történő beavatkozás. Az egészség fejlesztését szolgáló megfelelő lépések hiányában ugyanis felnőttkorban számtalan betegség kialakulásának az esélye nő meg, amelyek csökkentése vagy kezelése felnőttkorban már sokkal nagyobb anyagi ráfordítás mellett lehetséges.
Az ország különböző területein elhelyezkedő tíz általános iskola összesen 231 2. osztályos tanulóját vizsgáltuk az iskolai teljesítmény és a családi háttér szempontjából, a gyermekek illetve családjaik által önkéntesen kitöltött kérdőívek segítségével. Az iskolai teljesítmény mérése a vizuális emlékezet, az induktív gondolkodás és a szövegértés vizsgálatával történt. A testtömegindex, valamint az alsó és felső végtag izomerejének mérése hitelesített mérőeszközzel, testnevelő tanár segítségével történt.
A családi háttér alapján lehetséges volt a hátrányos helyzet meghatározása is. Ez utóbbi szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai teljesítménnyel (p=0,003). A hátrányos helyzet kategóriáitól függően 9-19-szeres kockázatfokozódást találtunk az iskolai teljesítmény romlása szempontjából, de a hátrányos helyzet nem mutatott összefüggést a testtömegindex-szel, illetve az alsó és felső végtag izomerejével.
A család hátrányos helyzete az iskolai teljesítményre van negatív hatással a vizsgált mintában, az antropometriai paraméterekre nem. A hátrányos helyzet okozta teljesítménycsökkenés kompenzálása fontos feladata lenne az iskoláknak, nemcsak a tanulás segítése, hanem a gyermekek jövőbeli életkilátásainak javítása szempontjából is.