Bevezetés: Napjainkban a legtöbb Hodgkin-lymphomás beteg meggyógyítható a korszerű kezelési módszerekkel, sajnos a betegek néhány százaléka refrakter, és mintegy harmaduk relabál az elsődleges kezelést követően.
Célkitűzés és módszer: Jelen vizsgálatunkban a DEOEC III. számú Belgyógyászati Klinikáján 1997 és 2006 között kezelt és gondozott Hodgkinlymphomás beteg között vizsgáltuk retrospektív módszerrel a refrakter esetek és a relapsusok gyakoriságát, kezelését.
Eredmények: 76 nő és 71 férfi esetében diagnosztizáltak Hodgkin-lymphomát ezen idő alatt. 141-en (95,9%) kerültek remisszióba (döntő többségükben komplett remisszióba) az elsődleges kezelésre. 6 (4 %) nőbeteg volt primeren refrakter, 4 betegnél nagy dózisú kezelés és autológ hemopoetikus őssejttranszplantáció is történt, de a többszörös kezelések ellenére is elvesztettük őket, mindannyiukat alapbetegségük következtében. 30 betegnél (20,4%) alakult ki relapsus (1 éven belül 16 esetben), 13 férfi és 17 nőbetegnél. A relabált betegek kétharmada a betegség felismerésekor előrehaladott stádiumban volt, és 40 év alattiak voltak. Életkoruktól és a korábbi kezelésektől függően 11 betegnél történt nagy dózisú kezelés és autológ hemopoetikus őssejttranszplantáció, 13 beteg csak kemoterápiában, 3 csak irradiációban és 3 beteg kombinált kezelésben részesült. Leggyakrabban DHAP (dexamethason, cytarabin, cisplatin), intenzifikált BEACOPP (bleomycin, etoposid, doxorubicin, cyclophosphamid, vincristin, procarbazin, prednisolon), /Rituximab/-ICE (ifosfamid, carboplatin, etoposid), /Rituximab/-IGEV (ifosfamid, gemcitabin, etoposid, vinorelbin) polikemoterápiát alkalmaztak. A relabált betegek közül ketten exitáltak, mindketten alapbetegségük progressziója miatt.
Következtetések: A relapsusok korai felismerésében, a kezelési mód megválasztásában az utóbbi időben egyre nagyobb szerepe van a PET/CT vizsgálatoknak. A relabált betegek prognózisa a további kezelések mellett jó lehet, de a refrakter betegek hosszú távú esélyei rendkívül rosszak még autológ-, és allogén hemopoetikus őssejttranszplantáció mellett is, így rendkívül fontos az újabb kezelési módszerek keresése.