Bevezetés:
Napjainkban egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás ideje.Emiatt a terhesség egyre nehezebben következik be, illetve az anyai kísérőbetegségek miatt gyakoribb a komplikációval járó terhesség vagy szülés.
Esetismertetés:A 39 éves nőbeteg első terhessége IVF (in vitro fertilizáció) segítségével következett be. Az ikerterhesség zavartalanul zajlott a 26. hétig, amikor epilepsziás rosszullét hátterében két agyi térfoglalás igazolódott. Műtéttel a nagyobb góc eltávolításra került, a kisebbet helyzete miatt gammakés kezelésre tartották alkalmasnak. A szövettan tüdő eredetet igazolt. Mellkasröntgennel 3,5 cm-es daganatot találtak a tüdőben, de egyéb távoli áttét nem látszott. Szteroid kezelés mellett a terhes panaszmentes volt, állapotában romlás nem következett be, ezért a 31. hétig követték a beteget és a sugársebészeti beavatkozást a szülés utáni időre halasztották. Császármetszéssel egészséges lány ikerpár született. Ezt követően indult a komplex onkológiai kezelés.
Munkám célja:A terhesség 27. hetétől követve az esetet választ kerestem az irodalomból a következő kérdéseket:
1., Növeli-e a daganatok, ezen belül a tüdőrák kialakulásának rizikóját az IVF?
2., Hogyan viselkedik a tüdőrák terhesség alatt, eltérő-e agresszivitása, áttétképző hajlama? Védett-e a magzat?
3.,Milyen tapasztalatok, ajánlások léteznek a terhesség alatt végzett gammakés-kezelésre, mint újabb kezelési eljárásra?
Konklúzió:Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az IVF általánosságban számottevően, bizonyíthatóan emelné a rosszindulatú daganatok rizikóját. Néhány cikk szól arról, hogy az IVF mellett emelkedhet az emlőrák és a nőgyógyászati daganatok rizikója. A tüdődaganatok esetében megfigyeltek összefüggést a menopauza és hormon terápia alatti rizikókülönbségről, de az IVF vonatkozásában nincs adat.
A terhesség alatt észlelt tüdőrák vonatkozásában szegényes az irodalom, kevés adat alapján azonban nem zárható ki a daganat agresszív viselkedése, akár a magzat, vagy függelékeibe történő áttétképzés sem.
A gammakés kezelésre vonatkozóan rendelkezésünkre álló adatok alapján a magzat nagy valószínűséggel védett, azonban a módszer alkalmazása óta eltelt rövid idő miatt erre vonatkozóan a kockázat-haszon mérlegelése igen fontos.