BEVEZETÉS: Egyre több klinikai kutatási adat utal a vér rheologiai paramétereinek nemi különbségeire. Azonban a kísérletes orvostudományban a laboratóriumi állatok vonatkozásában nagyon kevés értékelhető adat áll rendelkezésre, amelyek összehasonlíthatósága függ továbbá a mérőműszerek érzékenységétől is. E kérdéskör részbeni tisztására célul tűztük ki két laboratóriumi állatfajon a vörösvérsejt aggregatio és a vörösvérsejt deformabilitás összehasonlító vizsgálatát.
ANYAG ÉS MÓDSZER: 10 nőstény és 10 hím inbred beagle kutyától a v. cephalica, valamint 10 nőstény és 10 hím Sprague-Dawley patkánytól a farokvéna punctiója révén vért vettünk (anticoagulans: K3-EDTA). Meghatározásra került a vörösvérsejt aggregatiós index (M és M1 index, Myrenne MA-1 erythrocyta aggregometer) és a vörösvérsejt deformabilitás (Rheoscan D200 slit flow ektacytometer). Utóbbi készülék a nyíróerő (0,5-20 Pa) hatására létrejövő sejt elongatiót (elongatiós index, EI) lézer diffrakciós módszerrel méri, amelynek érzékenysége függ a szuszpendáló közeg viszkozitásától is. Párhuzamos mérésekhez 15, 20 és 30 mPa.s viszkozitású, izotóniás polyvinyl-pyrrolidone oldatot használtunk (6% 360 kDa PVP).
EREDMÉNYEK: A vörövérsejt aggregatiós index patkányoknál lényegesen kisebb volt, de mindkét állatfajnál a hímeknek volt magasabb aggregatiós értékük. Kutyáknál a hímeknek, patkányoknál a nőstényeknek voltak magasabb EI értékei, azaz jobb vörösvérsejt deformabilitásuk. A legmagasabb EI értékeket, azaz a nyírőerő hatására legnagyobb mértékben bekövetkező deformabilitást a 30 mPa.s-os PVP oldatban mértük. A hím-nőstény összehasonlításban is a legnagyobb különbség a nagyobb viszkozitású közegben mutatkozott, azaz a mérések itt érzékenyebbek voltak.
KÖVETKEZTETÉSEK: A nemi különbségek jelentősek voltak mindkét állatfajnál, főképpen a vörösvérsejt deformabilitás vonatkozásában. Mindemellett szembetűnő faji különbség is mutatkozott, megerősítve korábbi vizsgálatainkat. Eredményeink a homogén, egynemű kísérleti csoportok fontosságát támasztják alá, hiszen számos állatkísérletben a mért változások adott esetben a talált nemi különbségek mértékét közelíthetik, így a kiértékelést jelentősen befolyásolhatják.