Lupus nephritises betegek klinikai jellemzése

Bevezetés
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy több szervet érintő autoimmun betegség, számos tünete közül gyakran jelentkezik veseérintettség, mely nagymértékben befolyásolja a kimenetelt.
Jelen vizsgálatban a DEOEC Belgyógyászati Intézetben gondozott SLE-s betegek közül a lupus nephritisben (LN) szenvedő jelenleg is aktív, illetve nem aktív betegek vesefunkciós paramétereit hasonlítottam össze. Vizsgáltam a nephritis fennállásának (évek) összefüggését a vesefunkciót jelző glomeruláris filtrációs rátával (GFR), szérum-ureával és –kreatininnel, valamint a vizelet totál protein és szérum kreatinin hányadosával (uTP/kreat), és vérsüllyedéssel (We). Összevetettem az előbbi értékek korrelációját egymással illetve a klasszikus aktivitási paraméterekkel /komplement 3 és 4 (C3, C4), duplaszálú DNS elleni autoantitest (aDNA), C-reaktív protein (CRP), fehérvérsejt-szám (fvs), kardiolipin elleni autoantitest (aCL)/. A vizsgálat részét képezte az egyes szövettani típusoknál észlelhető proteinuria mértékének meghatározása.
Anyagok és módszerek
Retrospektív vizsgálatom során a MedSol rendszerben megjelenő 418, a Klinikán 1972 és 2012 között diagnosztizált SLE-s beteg adatait tekintettem át kiválasztva azokat, akiknek biopsziával igazolt LN-e van, vagy legalább 3+ proteinuriája volt a betegség lefolyása során. 418 betegből 128 esetben találtam veseérintettséget, tehát a SLE-s betegek 30 %-ában LN is jelen volt. A statisztikai számításokat számítógépes programmal végeztük el.
Eredmények
Az analízisekből kiderült, hogy szignifikáns eltérés észlelhető az aktív és inaktív betegek között a lupus nephritis fennállási ideje, a We értékek, és az uTP/kreat értékek tekintetében. Kimutatható volt, hogy a szérum-urea és –kreatinin normál tartománytól való eltérése egymással korrelál ugyanúgy, mint a We és uTP/krea eltérései. Egyebekben igazolódott, hogy a reziduális proteinuria a WHO II. szövettani típusba sorolt betegeknél a leggyakoribb.
Következtetések
A lupus nephritisben szenvedő betegek esetén az aktív és inaktív betegek vesefunkciót jelző paraméterei közt szignifikáns különbség észlelhető. Emellett a betegség fennállása és az uTP/kreat érték között is korreláció igazolható.