A humán szebociták endokannabinoid rendszerének vizsgálata

Munkacsoportunk nemrégiben igazolta, hogy a faggyúmirigyekben termelődő endokannabinoidok (eCB; pl. anandamid [AEA], 2-arachidonoil-glicerol [2-AG]) fontos szerepet játszanak a szebociták bazális faggyútermelésének fenntartásában. Bár a sejtek eCB-kezelése jelentősen fokozza azok lipidtermelését, meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az AEA-ot lebontó zsírsavamid-hidroláz (FAAH) gátlószerei jelentős liposztatikus, anti-proliferatív és gyulladásgátló hatást mutattak. Ezen eredményeink felvetették, hogy az eCB-tónus-modulátoroknak létjogosultsága lehet az acne vulgaris kezelésében.
Mindezek fényében jelen kísérleteink során humán, immortalizált SZ95 szebociták felhasználásával megvizsgáltuk, hogy az eCB-metabolizmus egyéb enzimei kifejeződnek-e a sejteken, valamint hogy gátlószereik miként befolyásolják a szebociták biológiai folyamatait.
Elsőként kvantitatív, „real time” PCR (QPCR) és Western blot segítségével kimutattuk, hogy a szebociták a FAAH mellett kifejezik az eCB-metabolizmus további enzimeit (N-acil-etanolamin-specifikus foszfolipáz D, diacilglicerol-lipáz-α és –β, monoacilglicerol-lipáz [MAGL]) is. Ezt követően egy MAGL-gátló (JZL184) hatásait vizsgálva megállapítottuk, hogy 48 órás kezelések során (a FAAH-gátlókhoz hasonlóan) 10 μM-ig nem befolyásolta a sejtek életképességét (MTT, DilC1(5)-SYTOX Green) és bazális lipidtermelését (Nile Red); 2-AG-lal történő együttes alkalmazásakor viszont csökkentette annak lipogén hatását. A JZL184 lehetséges „anti-acne” hatásait vizsgálva megállapítottuk, hogy nem befolyásolta a szebociták proliferációját (CyQUANT), ugyanakkor részben normalizálta a lipopoliszachariddal indukált gyulladásoscitokin-termelést (QPCR). Érdekes módon ugyanakkor ez a hatása elmaradt az egyéb eCB-tónust fokozó szerek alkalmazása esetén tapasztalhatóhoz képest.
Eredményeink azt sugallják, hogy az eCB-tónust befolyásoló szerek meglepő „anti-acne” hatásokat mutatnak, ami felveti terápiás alkalmazásuk lehetőségét az acne vulgaris kezelésében.
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.