Kockázatészlelést befolyásoló tényezők kérdőíves vizsgálata

A sikeres kockázat kommunikációt számos tényező befolyásolja, többek között a kockázat észlelést befolyásoló faktorok. Általában nem azoktól a veszélyektől tartunk, melyek ténylegesen kockázatot jelentenek számunkra. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük, a hallgatók hogyan vélekednek egyes tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokról és melyek a kockázat észlelésüket döntően befolyásoló tényezők.
A felmérésben a népegészségügyi kar mesterképzésein tanuló hallgatók vettek részt. A kérdőív négy részből állt, mindegyik részben 15 tevékenység szerepelt, amelyekről első lépésben el kellett dönteniük a hallgatóknak egy pszichometriai skála segítségével, hogy mekkora kockázatot jelentenek számukra, rangsorolniuk kellett a kockázatokat, majd meg kellett becsülniük a halálesetek bekövetkeztének gyakoriságát, és végül a kockázatokat értékelniük kellett 9 szempont alapján. 183 fő adatait elemeztük, a statisztikai feldolgozás EpiInfo, Microsoft Excel és STATA programokkal készült.
A válaszadóknak a megadott 15 tevékenység közül a legnagyobb kockázatot (észlelt kockázat) a nukleáris energia (34%), valamint a dohányzás (33%) jelentette; míg a legkevésbé kockázatos tevékenységek az úszás és a védőoltás voltak. A halálesetek számának becslése (a kockázat valódi nagysága) alapján a dohányzás és az alkohol került az első helyre. A tevékenységek kockázatos jellegét meghatározó pszicho-szociális tényezők közül a legtöbb pontot a nukleáris energia, a peszticidek, az élelmiszer-adalékanyagok és a GM növények kapták. Faktoranalízissel vizsgáltuk, hogy az egyes tevékenységekkel kapcsolatban melyek a fő faktorok. Általában a félelmet okozó tényezők (tömeges baleset, késleltetett hatás, halálos kimenet), a nem önként vállalás és az új vagy ismeretlen tényezők voltak azok, melyek befolyásolták a tevékenységekkel kapcsolatban észlelt kockázat nagyságát.
Összefoglalva megállapítható, hogy a pszicho-szociális fakorok lényegesen befolyásolták az észlelt kockázat nagyságát az egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók között. A hatásos kockázat kommunikáció elősegítése céljából fontos lenne ezen tényezők minél szélesebb körben történő megismertetése.