A vizelet inkontinencia szakirodalmi adatok alapján a népesség 5-10%-át érinti. Higiénés, pszichés, szociális nehézségeket okozhat, me¬lyek az életminőségre negatívan hatnak. A probléma jelentőségéből kiindulva vizsgáltuk a vizelet inkontinencia meglétét és következményeit középkorú nők csoportjában és célzott tornaprogramot dolgoztunk ki számukra.
A tornaprogramba 15 foglalkozáson 8 önként jelentkező nő vett részt (átlagéletkor 45±7,74 év). A program elején, az utolsó alkalommal, és a befejezést követő 4. hónapban is kérdőívet töltettünk ki és fizikális felméréseket végeztünk. Az általunk szerkesztett kérdőív több betegség specifikus, ill. életminőséget, lelki állapotot vizsgáló kérdéssort is tartalmazott (King’s Health Questionnaire (KHQ), Gaudenz teszt, General Health Questionnaire 12, Oswestry index, VAS skála). A fizikális felmérés során mértük a fal-occiput távolságot, a törzs lateralflexióját, kiszámoltuk a Delmas indexet, elvégeztük a Schober tesztet és műszeresen (SpinalMouse®) vizsgáltuk a gerinc mobilitását. A tornaprogram a Kegel gyakorlatokra épülő tréningből és a gátizomzat szinergistáira ható tartáskorrekciós gyakorlatokból állt.
A kérdőíves felmérésekben azt tapasztaltuk, hogy a tornaprogram során a résztvevők inkontinenciából fakadó panaszai csökkentek, életmi¬nőségük a kezdeti állapothoz képest javult. Ezt a betegség-specifikus KHQ kérdéssorra adott válaszok szignifikáns változása mutatta (p<0,05). A résztvevők fizikális vizsgálata során a javulást a gerinc mobilitásának növekedése mutatta. A tornaprogram végén a fal-occiput távolság, a törzs oldalirányú flexiója és a Schober teszt is szignifikáns (p<0,05) javulást mutatott. Az oldalirányú flexió növekedését a SpinalMouse® mérések is megerősítették. A 4 hónappal később elvégzett vizsgálatok az életminőség további javulását mutatták, a fizikális paraméterek csak elhanyagolható mértékben romlottak.
Adataink arra mutatnak, hogy inkontinencia esetében az általunk alkalmazott funkcionális tréning hatékony módszernek tekinthető, ami nemcsak a vizelettartási panaszokat és következményeit csökkenti, hanem a testtartást és az életminőséget is javítja. A hatás hosszabb távon is érvényesül.