Gyerekkorban egyre gyakoribb a tartáshiba, amely tartós fennállása során gerinc deformitásokat okozhat, melyeket megfelelő mozgásterápiával lehet megelőzni ill. mérsékelni.
Nagycsoportos óvodások körében végeztem felmérést a tartáshibák jellegére és előfordulási gyakoriságára vonatkozóan. A felmérés során az alábbi objektív paramétereket vizsgáltam: fal-occiput távolság, Delmas-index, anguli inferiores scapulae távolság, scapula elevata megléte, spina iliaca anterior superior-belboka távolság, pes calcaneovalgus/varus megléte. A szülők körében kérdőíves felmérést végeztem a gyerekek életmódjára, testtartást befolyásoló szokásaira vonatkozóan.
19 nagycsoportos óvodást vizsgálva (8 fiú, 11 lány, 6-7 éves korcsoport) azt találtam, hogy előfordul a háti görbületek eltérése a fiziológiástól (79%), a pes planum (68%), a scapulák helyzetének és a medence dőlésszögének változása (előrebillentett helyzet) is (80%). A háti kyphosis 5 esetben (fiú:lány arány 1:4), a lapos hát 10 esetben fordult elő (fiú:lány arány 6:4). Pes planum esetén az os calcaneum valgus állása jellemző. Scapula elevata 11 esetben volt megfigyelhető, elsősorban a bal lapocka esetében. A lapockák angulus inferiorjainak távolsága átlagosan 13,6±1,9 cm-nek adódott (átlag±SD, n=19).
A szülők által kitöltött kérdőívek adatai azt mutatják, hogy a gyerekek mozgásfejlődése normális üteműnek tekinthető. Jellemző a nagy mozgásigény, de rendszeres sporttevékenységet csak kevesen folytatnak. Játék közben a hanyag tartást elősegítő testhelyzetek dominálnak.
A felmérés adatai azt támasztják alá, hogy a tartáshiba gyakori problémaként van jelen gyerekkorban, melynek megelőzésében ill. a kialakult deformitások megszüntetésében a gyógytornász jelentős szerepet játszhat. Folyamatban van a csoport célzott mozgásterápiája, melynek során játékos tartásjavító gyakorlatokat végzünk, a szülők körében pedig felvilágosító tevékenységet folytatunk. Ezekről az eredményekről a jövőben tudunk beszámolni.