A WHO becslései szerint évente legalább 1,9 millió ember hal meg a világon a fizikai inaktivitás következtében. A népbetegségnek számító érelmeszesedésben, hipertóniában, diabetes mellitusban, daganatos és allergiás megbetegedésekben is rizikó-, de gyakran kiváltó tényezőként említi a szakirodalom a mozgásszegény életmódot. Ezen betegségek megelőzése a népegészségügyi programok egyik legfontosabb feladata.
Az elmúlt két évben előadásokon hívtuk fel a DE hallgatóinak figyelmét a mozgásszegény életmód veszélyeire, majd kérdőív segítségével felmértük a hallgatók egészségmagatartási szokásait. A kapott információk felhasználásával ezt követően intervenciós programot szerveztünk önként jelentkező, korábban kevés fizikai aktivitást végző hallgatók körében. Fizikai állapotuk felmérése után, egy nyolc hetes, többféle fizioterápiás módszert és más tréningformákat együttesen alkalmazó, célzott mozgásprogram segítségével próbáltuk meg a hallgatókat aktivizálni. A foglalkozásokon a dinamikus, nagy ízületeket mozgató gimnasztikát, a latin tánckultúrából átvett merenguet, fizio-ballon végzett egyensúlyi és koordinációs gyakorlatokat, valamint jógát és autogén tréninget végeztünk.
A program hatását objektív mérésekkel vizsgáltuk: a résztvevők testsúlya átlagosan 2,02±1,01 kg-mal, a has-körfogat átlagosan 3,41±1,83 cm-rel csökkent (mindkét esetben p<0,001), az aerob állóképesség 16,6%-kal nőtt. Az izomerő és az állóképesség a vártnál nagyobb mértékű javulást mutatott. A fittségi mutatók elérték a normális értékeket.
Az eredmények azt mutatják, hogy viszonylag rövid idejű programmal is jelentős javulás figyelhető meg a fittségi állapotban, ezért jelenleg folyó vizsgálatainkban, az előtanulmányból származó tapasztalatainkat felhasználva, ülő munkát végző felnőttek körében felvilágosítással és célzott mozgásprogrammal próbálunk eredményt elérni, egészségmagatartásukat fejlesztve, hosszú távon jelentősen csökkentve a fent említett betegségek kialakulásának kockázatát.