Az antitrombin Budapest 3 mutáció gyakorisága a magyarországi általános populációban és kardiovaszkuláris betegekben; a mutáció laboratóriumi és klinikai következményei

A trombózisokra való fokozott hajlam a trombofília, amely öröklött és szerzett is lehet. Az öröklött AT deficiencia gyakorisága az általános populációban kb. 1:2000, vénás tromboembóliában (VTE) szenvedő betegekben jóval magasabb (1:20-1:200). A deficiencia I-es típusú (mennyiségi) és II-es típusú (minőségi) lehet. Ez utóbbi érintheti az AT fehérje reaktív helyét (IIRS), a heparin-kötőhelyét (IIHBS), de lehet pleiotróp hatású is (IIPE). A IIHBS kivételével minden típus súlyos trombofíliát okoz, homozigóta formája letális. Az AT deficiencia diagnosztikájának első vonalbeli szűrőtesztje a trombin, vagy X-es faktor gátláson alapuló funkcionális teszt. A IIHBS-típusú deficienciát okozó AT Budapest 3 mutációval (AT Bp3) kapcsolatban kevés a közlés, a bemutatott néhány beteg súlyos VTE-ben szenvedett és izolált eset-riportokban artériás trombózisokról is beszámoltak. Nagy betegcsoporton végzett tanulmányok a mutációval kapcsolatban nincsenek. A mutáció laboratóriumi diagnosztikájával kapcsolatban kevés a tapasztalat.
VTE-ben szenvedő, a DEOEC-en és a Jósa András Kórházban 2007-2011 között diagnosztizált AT deficiens betegekben (n=82, 40 család) a deficiencia hátterében álló genetikai eltéréseket DNS szekvenálással vizsgálva az AT Bp3 feltűnően gyakori volt, 31 családnál (n=60 személy, 20 homozigóta, 40 heterozigóta) a mutációt azonosítottuk. A homozigóták rendkívül súlyos VTE-ben szenvedtek, a heterozigóták alacsonyabb VTE kockázatot mutattak. Ilyen nagyszámú betegben munkacsoportunk mutatta ki először a mutációt, mely felveti alapító hatás lehetőségét. Az általános populációt reprezentáló 1000 referencia személy olvadáspont görbe analízisen alapuló LightCycler módszerrel történő vizsgálatával egyetlen esetben sem volt az AT Bp3 kimutatható. Felismertük, hogy a FIIa-alapú AT aktivitás meghatározási módszerekkel az AT Bp3 heterozigóták egy része normál eredményt ad, így az AT deficiencia szűrésére hazánkban csak a FXa-alapú módszer javasolható. Fiatal, MI-on átesett 81 beteg genetikai vizsgálatakor 3 személynél azonosítottunk IIHBS típusú AT deficienciát (ebből 2 betegnél az AT Bp3-t), így az AT deficiencia rizikószerepét fiatal MI betegekben érdemes felvetni.