Az ébredés hatása a könnyben lévő citokinekre

Célkitűzés: Kutatásunk során vizsgáltuk az ébredés, pontosabban a szem kinyitásának a hatását az emberi könny citokin tartalmára.

Betegek és módszerek: 10 egészséges kontrolltól és 20 betegtől (szaruhártya-átültetés után négy nappal) stimulálás nélkül könnymintát gyűjtöttünk reggel 6:00-kor (ébredéskor, azaz a szem kinyitása után közvetlenül), majd fél órával később. Az interleukin-1beta (IL-1beta), interleukin-6 (IL-6), interleukin-10 (IL-10), interleukin-13 (IL-13), interleukin-17 (IL-17), interferon gamma (IFNγ), interleukin-8 (IL-8/CXCL8), IP-10/CXCL10 és RANTES/CCL5 citokinek szintjét cytometric bead array (CBA) technika segítségével határoztuk meg. A mediátorok release-ét hasonlítottuk össze, mely a koncentráció és a könnyminták térfogatának szorzata.

Eredmények: A közvetlenül ébredéskor gyűjtött (6:00) könnyminták esetében csupán az IL-6 szintje volt magasabb a szaruhártya-átültetésen átesett betegeknél a kontrollokhoz képest (p<0,0001). 30 perccel a szem kinyitása után (6:30) a kontrolloknál az IL-10, IL-13, IL-17, INFγ és a CCL5 release emelkedett (p≤0,003) és a CXCL8 csökkent (p=0,0007); a betegeknél csak a CXCL8 release csökkent (p=0,02).

Következtetések: Eddigi ismereteinket tovább bővítve egészséges és műtéten átesett betegek esetében is igazoltuk, hogy az ébredés számos citokin szintjét megváltoztatja a szemfelszínt borító könnyfilmben, módosítva annak immunológiai státuszát, ezáltal funkcióját is.