Közintézmények hozzáférhetősége fogyatékossággal élők számára reprezentatív felmérés alapján

Részben a genetikai rendellenességgel sújtott gyerekek javuló életkilátásai, részben a koraszülöttek ellátásának hatékonyság javulása miatt, részben pedig a krónikus felnőttkori betegségek rokkantságot okozó szövődményeinek nagy száma miatt egyre többen vannak azok, akik a szokásos módokon nem tudnak bejutni a középületekbe vagy tájékozódni azokban. Ezért napjaink fontos kérdése az akadálymentes épített környezet, amit Magyarországon 2005 óta törvény szabályoz.
Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy magyarországi és egy romániai megye középületeinek akadálymentességét.
Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk Hajdú-Bihar és Szatmár megyében. A kérdőívet a két ország szabványai alapján építészmérnökök segítségével állítottuk össze. Többlépcsős (település és középület típusonként) rétegzett mintaválasztás útján a két megyére reprezentatív és a két ország közti összehasonlítást lehetővé tevő középületből (37 magyar, 39 román épületből) álló mintát állítottunk össze. A statisztikai feldolgozást Fisher egzakt teszttel végeztük.
Magyarországon az épületek 20%-a, míg Romániában 24%-a volt akadálymentes. Az akadálymentes bejutási lehetőséget vizsgálva a település típusok között Magyarországon nem találtunk szignifikáns különbséget, míg Romániában szignifikánsan gyakrabban voltak akadálymentesek a városi épületek (45,8%; p= 0,034). Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a teljes mintában az egyes épület típusok között az információs táblák egyértelműsége szempontjából (p=0,004): a polgármesteri hivatalok 33.3%-a a művelődési központok 16.7%-a, az egészségügyi intézmények 50.0%-a, míg a boltok egyáltalán nem rendelkeztek egyértelmű információs táblával. Magyarországon 2005 után épített épületek akadálymentesítettsége nem volt gyakoribb, mint a régi épületeké (p=0,596); Romániában viszont szignifikánsan gyakoribb az új épületek akadálymentesítettsége (p=0,044).
Összességében megállapítható, hogy az épületek túlnyomó többsége egyik országban sem megfelelő, és elsősorban az intézmény jellege határozta meg, hogy milyen következetességgel hajtották végre az akadálymentesítést. Az utóbbi években épített épületek esetében csak Szatmár megyében látszik a kedvező változás.