Absztrakt
Bevezetés: Az egészségmagatartás kutatásának jelentőségét kauzális kapcsolatain túl a prevencióban való fontossága is indokolja. Dolgozatomban a preventív megközelítésen keresztül vizsgálom az egészségmagatartást, és azon belül is a serdülőket, akik társadalmi, illetve preventív szempontból is kiemelt korosztálynak számítanak. Vizsgálatomban az egyes, korábban tanulmányozott vonatkozások mélységi bemutatása helyett ezen tényezők egymásra gyakorolt hatására, összefüggéseikre keresek választ.
Célkitűzés: Munkám során kapcsolatot keresek a serdülők szociodemográfiai háttere, az egészségmagatartás két kiemelt tényezője, a szerfogyasztás és a sportolás, illetve a diákok konfliktusmegoldó stratégiái, a felidézett szülői bánásmód és az általuk elfogadott életcél között; továbbá az alábbi tényezők különbségeit életkoronként és nemenként.
Módszer: 120 középiskolás diákkal (60 fő 9. osztályos (14-15 éves) és 60 fő 12. osztályos (17-19 éves) tanulóval vettem fel négy tesztet: egy általam összeállított szociodemográfiai kérdőívet, a szülői bánásmódot vizsgáló EMBU-t, a konfliktusmegoldást tanulmányozó WOC-66-t és az Életcél Kérdőívet.
A kapott adatokat SPSS program felhasználásával értékelem.
Eredmények: 1. A szülői bánásmód (Pikó, Hamvai, 2009), a konfliktuskezelés és az élet céljának megítélése (Pikó, Keresztesi, 2007) kiemelt jelentőségű a serdülők egészségmagatartása szempontjából. 2. A sportolási és a szerfogyasztási szokások között várhatóan ellentétes tendencia áll fenn (Keresztes, Pluhár, Pikó, 2005; Barabásné Kárpáti, 2011). 3. Szignifikáns különbségre számítok korosztályok és nemek között egészségmagatartási faktorok tekintetében (Kopp, 2003; Pikó, 2005).
Következtetés: Vizsgálatom igazolja a családi kapcsolatok, az egyén pszichológiai jellemzői és az egészségmagatartás közötti összefüggéseket és azok változását a középiskolai évek alatt.