Staphylococcus aureus orrban való hordozásának 1 éves nyomonkövetése

Háttér: A Staphylococcus aureus gyakran tranziens tagja a normál bőr és orrnyálkahártya flórájának, potenciális veszélyt jelentve ezzel a sebfertőzések kialakulásának szempontjából. Irodalmi adatok szerint a S. aureus orrban való hordozása 20%-ra tehető, a methicillin rezisztens törzsek (MRSA) hordozása 1%-2,5% körül alakul. Az MRSA törzsek elterjedése komoly problémát okoz az egészségügyben, az általuk okozott nozokomiális fertőzések gyógyítása komoly többletköltséget jelent, és magas halálozással jár.
Célkitűzés: 1 éven keresztül vizsgáltam az Orvosi Mikrobiológiai Intézet 20 önkéntes dolgozójának orrüregben való S. aureus hordozását. Munkám során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vizsgált dolgozók hány százalékánál, milyen időszakban és mennyi ideig mutatható ki a S. aureus jelenléte. Mennyi az MRSA törzsek előfordulási aránya? Hordoznak-e toxinokat az izolált törzsek?
Módszer: A dolgozóktól mindkét orrüregből fiziológiás sóoldattal megnedvesített tamponnal történt a mintavétel. A mintákat véres Columbia táptalajon tenyésztettem. A 24 órás inkubálást követően a gyanús telepekkel elvégeztem a kataláz, coaguláz próbákat. Az antibotikum érzékenység meghatározás korongdiffúziós módszerrel történt. Az enterotoxin, Panton-Valentine leukocidin, TSST kimutatása multiplex PCR segítségével történt.
Eredmények: Négy fő tartósan, 12 hónapon keresztül S. aureus hordozónak bizonyult. Három esetben hajlamosító tényező volt feltételezhető (Chron beteg, kórosan sovány, 5 év alatti kisgyermekkel élő), ők a Bakteriológiai laboratóriumban dolgoztak. Egy személy esetében, aki a Vírus laboratórium dolgozója volt, nem tudtunk hajlamosító tényezőt igazolni. Kilenc fő (45%) időszakosan, általában 1-2 hónapig hordozott S. aureus-t, 7-en a vizsgált időszakban 1 alkalommal sem váltak hordozóvá. Az izolált törzsek egyike sem bizonyult MRSA-nak. A törzsek PVL toxint nem termeltek, enterotoxin és TSST toxin azonban néhány esetben kimutatható volt.
Megbeszélés: A 20%-os S. aureus hordozási arány megfelel az irodalmi adatoknak. A tranziens hordozók általában felső légúti megbetegedés után váltak hordozóvá, de a nyári időszakban rövidebb idő alatt (1-2 hónap) eradikálták a kórokozót.