Az adipokinek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a zsírszövet gyulladást szabályozó hatásában. Közös jellemzőjük, hogy a zsírsejtekben termelődnek, s nem csak annak közvetlen környezetében, de a véráram közvetítésével távoli célsejteken is képesek kifejteni hatásukat. Az adipokinek családjának legismertebb tagjai az IL-6, a TNF-α, a leptin és az adiponektin, de az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően további fehérjék is azonosításra kerültek, mint például a chemerin, a visfatin és a resistin. A faggyúmirigy az ún. pilosebaceous egység alkotója, mely struktúra a bőr dermisében helyezkedik el, feladata a hajat/szőrt, valamint a bőrt borító faggyú termelése. A faggyúmirigyet hosszú ideig atavisztikus maradványnak tartották, azonban az utóbbi időben egyre több adat látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a zsíranyagcserén kívül gyulladást befolyásoló hatása is van, mely alapján jogosan vetődik fel annak szükségessége, hogy a faggyúsejt és a zsírszövet közötti párhuzamokat azonosítsuk.
Munkacsoportunk célja volt, hogy ezen felvetés alapján megvizsgálja az adipokinek termelődését a faggyúsejtekben. Munkánkat a Bőrklinika szövettani laboratóriumában elérhető szövettani blokkokon végeztük immunhisztokémiai jelölést alkalmazva a leptin, adiponektin, resistin, chemerin és a visfatin fehérjékre specifikus antitestekkel. Vizsgálatainkat egészséges, kontroll bőr mintákon, faggyúmirigyhez társuló betegségek, mint az acne és rosacea, valamint olyan egyéb betegségek szövettani mintáin végeztük, melyekben (ezidáig) nem ismert a faggyúsejtek pathologiás szerepe.
Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az adiponektin kivételével valamennyi adipokin expresszálódott a faggyúsejtekben és ez a kifejeződés betegségtől függetlenül jelen volt. Ezen eredmények alapján nyílt lehetőség további vizsgálatokra, melyekkel az adipokinek termelődését és felszabadulását szabályozó mechanizmusokat azonosítottuk a faggyúsejtekben. Munkánk a faggyúsejteknek a zsíranyagcsere és a gyulladás kapcsolatában eddig elfoglalt helyének megváltoztatásához jelentősen hozzájárul, bemutatva, hogy a faggyúsejtek a gyulladásos útvonalakat elindítani és alakítani is képesek az adipokinek termelésén keresztül.