Háttér: Ismert, hogy a psoriasisban szenvedő betegekben magas a kardiovaszkuláris és metabolikus komorbiditások előfordulása, amely a fennálló krónikus gyulladással, genetikai és életmódbeli tényezőkkel magyarázható.
Célkitűzés: Munkánk célja volt annak felmérése, hogyan változtak a psoriasisos betegek kardiális funkciói 12 hónapos biológiai kezelést követően.
Betegek és módszer: A vizsgálati populációt 44, legalább egy éve TNF-alfa gátló kezelésben részesülő beteg képezte. A betegek beérkezésekor kérdőív alapján felmértük a fennálló kardiovaszkuláris rizikót. A biológiai terápia indítása előtt és után echokardiográfiás vizsgálatot végeztünk, a klinikai adatokat elemeztük, majd a kezelés előtti és az utáni leleteket összevetve, azok változásait statisztikailag elemeztük. A normális eloszlású paraméterek változására párosított t-próbát, a többi, nem normális eloszlású paraméter vizsgálatára Wilcoxon signed rank tesztet végeztünk.
Eredmények: Eredményeink szerint bal kamrai diasztolés funkciózavart (E/A, DT, Ea/Aa) a kezelés előtt 32 betegnél, a kezelést követően 25 betegnél észleltünk. Azon 7 beteg közül, akiknél javulást tapasztaltuk, 5 nem rendelkezett az általunk vizsgált kardiovaszkuláris rizikófaktorok egyikével sem. A jobb kamrai szisztolés funkciót jellemző TAPSE, és a szabadfal szisztolés csúcssebesség a kezelést követően szignifikánsan nőtt. Utóbbi átlagosan 2,68±1,72 cm/s-ot növekedett (CI:1,858-3,520) (p=0,00000), míg a TAPSE átlagosan 2,38±1,54 mm-t emelkedést mutatott (CI:1,613-3,152) (p=0,0001). Ezzel egyidejűleg a jobb kamrai átmérő szignifikánsan, 2,72±3,66 mm-nyit nőtt (CI:1,205-4,234) (p=0,001).
Megbeszélés: A súlyos psoriasis biológiai terápiával való kezelése egyértelműen hatékony a bőrtünetekre, és eredményeink arra mutatnak, hogy a kardiális funkciókra is pozitív hatással bír. Ez megnyilvánul a bal kamrai diasztolés, illetve a jobb kamrai szisztolés funkció javulásában. A jobb kamrai átmérő-növekedés tisztázására hosszabb távú követéses vizsgálatok szükségesek.