Bevezetés: A vakcináció és az antibiotikum használat ellenére a pneumonia az 1 és 59 hónapos életkor közötti gyermekek vezető haláloka.
Célkitűzés: Munkám célja az összefüggések kimutatása az antibiotikum előkezelés és váltás, a kórházba kerülésig eltelt idő, a gyermek neme, a szövődmények jelentkezése, a speciális beavatkozások, az intenzív terápiás osztályon való kezelés és a kórházban töltött idő között.
Kutatási módszer: 2008. január 1. és 2013. december 31. között előforduló, közösségben szerzett, intézeti ellátást igénylő, 11 és 66 hónapos életkor közötti, sepsis vagy SIRS (Systemic Inflammatory Response Syndrome) tüneteit mutató pneumoniás eseteket gyűjtöttem össze. Az esetek feldolgozása közben az asthmások kivételével kizártam a krónikus betegségben szenvedő gyermekeket, majd a megmaradó 49 beteg aktuális betegségre vonatkozó adatai közötti összefüggéseket elemeztem statisztikai módszerekkel.
Eredmények: A 30 fiút és 19 leányt tartalmazó statisztikából kitűnt, hogy a fiúk 80%-a pleuropneumonia, 20%-a pneumonia miatt került felvételre. A lányoknál ez az arány 52,63-47,37% volt. Szövődmények fiúknál 30%, lányoknál 31,58%-ban fordultak elő. A kórházban töltött idő átlaga pneumonia esetén 8,53 nap, pleuropneumoniánál 19,79 nap, szövődményes esetben 25,67 nap volt. 14 pozitív mintából 11-nél Streptococcus Pneumoniae tenyészett ki. A kórházba kerülésig eltelt idő, a kezdeti C-reaktív protein értéke és a fehérvérsejt szám, az otthoni antibiotikum használat (23 eset) és váltás (4 esetben) valamint a kórházban töltött idő páronként nem korrelál.
Következtetés: A szövődmények nemtől függetlenül közel azonos arányban fordultak elő, megjelenésük jelentősen megnyújtotta a kórházi kezelés idejét, az alapellátásban alkalmazott antibiotikus kezelés az érvényben lévő ajánlásoknak nem felelt meg, valamint a kórházi kezelés időtartama a gyulladásos laboratóriumi paraméterek alapján nem megjósolható.