A fogágybetegségeket a fogelvesztések egyik fő okaként tartjuk számon. A parodontopatogén baktériumok, a fogágy gyulladásos kórképein túl számos szisztémás betegség (pl. miokardiális infarktus, cerebrovaszkuláris betegségek) kialakulásában, illetve azok progressziójában is szerepet játszhatnak. Ennek tudatában különös fontosságot nyer a fogágybetegség megelőzése és kezelése, ezen belül a jelenlévő a baktériumflóra azonosítása.
Kutatásunk során a gingivitisz és a parodontitisz etiológiai faktorainak vizsgálatát, illetve a foglepedékben (plakkban) fellelhető baktérium flóra elemzését tűztük ki célul. Vizsgáltuk továbbá a kor, nem, szociális körülmények, iskolai végzettség, szájhigiénés szokások és a dohányzás összefüggését a jelenlévő baktériumflórával.
Részletes anamnézis és parodontális státuszfelvételt követően, 24 beteg esetén történt a mintavétel a szubgingivális plakkból, amelyek bakteriális tenyésztésre kerültek. Minden egyén esetén 8 mintavétel történt, így összesen 192 minta esetén történt a baktériumflóra azonosítása. Mikrobiológiai tenyésztést követően a baktériumtelepek elemzése MALDI-TOF MS tömegspektrométer segítségével történt.
A bakteriális tenyésztés során 39 különböző fajt azonosítottunk. Ezek közül a fogágybetegségekkel összefüggésbe hozható törzsek: Actinomyces, Atopobium, Streptococcus, Lactobacillus, Prevotella, Veillonella. További fajok, pl. Bifidobacterium dentium, Atopobium rimae, Enterococcus faecalis jelenlétét is igazoltuk, melyek szerepe (még) nem tisztázott a fogágybetegségekben. Az utóbbi két faj feltehetően pulpo-parodontális folyamat kapcsán került mintavételezésre.
Eredményeink megerősítették számos, a korábbi szakirodalomban számon tartott etiológiai faktor fogágybetegség kialakulásában betöltött szerepét, például az ínygyulladásban szenvedő betegek magasabb átlagéletkorral rendelkeznek, sok esetben alacsonyabb iskolai végzettségűek, fogápolási szokásaik hiányosak és a fogorvoshoz fordulás is csak probléma esetén történik.
Kulcsszavak: gingivitisz, parodontitisz, MALDI-TOF MS