Növényi kannabinoidok hatása humán faggyúmirigyek biológiai folyamataira

Munkacsoportunk kutatásai nyomán a közelmúltban derült fény arra, hogy a fitokannabinoid (FK) (-)-kannabidiol (CBD) jelentős, komplex anti-acne hatásokat mutat. Jelen kísérleteink során ezért a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk egy újabb nem-pszichotróp, a szabadalmi védelem miatt „phCB”-nek jelölt, FK szebocitákra gyakorolt hatásait.
Kísérleteink kezdetén megállapítottuk, hogy a phCB 10 μM-os koncentrációig nem befolyásolta a szebociták életképességét (MTT-assay, DilC1(5)-SYTOX Green jelölés). A CBD esetén tapasztaltakkal ellentétben ugyanakkor a phCB jelentősen csökkentette a bazális lipidtermelést. Kimutattuk azt is, hogy a phCB (a CBD-hoz hasonlóan) normalizálta a különféle jelátviteli útvonalak aktiválásán keresztül arachidonsavval (PKCδ-útvonal), illetve AEA-dal és 2-AG-lal (CB2 receptor→MAPK-útvonal) indukált, az acne-ra jellemző szeborreás állapotot modellező kórosan fokozott lipidtermelést (Nile Red jelölés), azaz univerzális liposztatikumnak bizonyult.
Az anti-acne hatásokat tovább vizsgálva megállapítottuk azt is, hogy a phCB 1-10 μM-os koncentrációban alkalmazva jelentősen csökkentette a szebociták proliferációját, azaz a CBD-hoz hasonlóan szignifikáns szebosztatikus (liposztatikus és anti-proliferatív) hatást mutatott.
Mivel a CBD esetén a szebosztatikus hatás kialakulásáért a tranziens receptor potenciál ioncsatorna szupercsaládba tartozó TRPV4 aktivációját követő [Ca2+]IC-emelkedés a felelős, jelen kísérleteink zárásaként megvizsgáltuk, hogy a phCB miként befolyásolja a szebociták Ca2+-homeosztázisát. Megállapítottuk, hogy a phCB jelentősen fokozta a sejtek [Ca2+]IC-ját (Fluo-4 AM-alapú Ca2+-mérés), így eredményeink szerint a látott szebosztatikus hatások hátterében valószínűleg ebben az esetben is TRP csatorna-aktiváció állhat.
Eredményeink azt sugallják, hogy a CBD mellett további nem-pszichotróp FK-ok is rendelkezhetnek jelentős anti-acne hatásokkal, ami felveti terápiás alkalmazásuk lehetőségét az acne vulgaris jövőbeli kezelésében.
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.