Diabétesz indikátorok kinyerése MedSol klinikai adatbázisból

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) becslése alapján a cukorbetegek ellátására körülbelül 548 milliárd dollárt fordítottak világszerte 2013-ban. A költségeken túl népegészségügyi jelentőségét az érintettek számával tudjuk szemléltetni, a világon több mint 380 millió ember szenved cukorbetegségben és számuk 2035-re elérheti az 595 milliót. A megfelelő ellátáshoz elengedhetetlen egy jól működő, megbízható adatokat szolgáltató regiszter megléte a betegségről, annak szövődményeiről (neuropathia, nephropathia, retinopathia), társbetegségek (akut miokardiális infarktus, ischémiás szívbetegség, lipidanyagcsere zavar, hipertónia, mikroalbuminuria) fennállásáról.
Elemzésünk célja egy regiszter működtetéséhez szükséges indikátorok kinyerhetőségének vizsgálata klinikai adatbázisból. Az indikátorkészlet megalkotásához nemzetközi példákat vettünk alapul, többek között a EUropean Best Information through Regional Outcomes in Diabetes (EUBIROD) által definiált indikátorokat.
Elemzésünk alapját a Debreceni Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika MedSol rendszeréből származó adatok képezték. A 2000-2010 között diabetes mellitusban szenvedő betegek adatai kerültek feldolgozásra. Három alapvető módszert használtunk az adatok kinyeréséhez. 1. automatikusan kinyerhető adatok felismerése és átmásolása; 2. fogalomtár létrehozása az egységes adatkinyeréshez és 3. többlépcsős adatkinyerés.
A MedSol rendszerben az egyedi azonosítók alapján 4998 fő volt cukorbeteg, melyből 2661 nő (53,24%) és 2337 férfi (46,75%). 10 évre visszamenőleg 4874 fő esetében (97,51%) automatikusan kinyerhető volt az adatbázisból a kreatininszint. Fogalomtár létrehozásával a társbetegségek közül például a hipertónia gyakoriságára vonatkozó adatok voltak hozzáférhetőek (4009 fő; 80,21%). Míg az LDL koleszterinszint értéke 2002 fő esetében (40,05%) többlépcsős módszer segítségével volt kinyerhető.
Vizsgálatunk alátámasztja, hogy a MedSol rendszerben mindazok az adatok megtalálhatók, melyeket a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján létrehozott indikátorrendszerek tartalmaznak, így a módszer más intézmények esetében is alkalmazható.
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031