Bevezetés: Az ételek, étrendkiegészítők farmakokinetikai és farmakodinámiás oldalról is befolyásolják a gyógyszerek sorsát a szervezetben. Ezek a kölcsönhatások sajnos a mindennapi gyógyszerészi és orvosi gyakorlatban még kevéssé ismertek. A Farmakovigilancia feladatai közé tartozik a betegek és az egészségügyi szakemberek figyelmének felhívása és a tudásuk bővítése. Már az 1950-es évektől kezdve vizsgálták a terápiás készítmények szervezetre gyakorolt hatását, de fontosságát napjainkban nyerte el igazán. Az életminőség javulásával a táplálkozási és gyógyszerszedési szokásaink is megváltoztak. Továbbá elérhetővé váltak a recept nélkül kapható, a televízió által gyakran reklámozott testsúlycsökkentő készítmények széles tárháza a betegek számára. Ezek nem csak a gyógyszertárakban kaphatóak, hanem internetről is megrendelhetőek. Ilyenkor a beteg önállóan dönt a gyógyszerszedésről, nem áll módunkban tanácsot adni, megnézni az adott táplálékkiegészítő összetételét és tanácsokkal ellátni a gyógyszerszedőket.
Módszer és vizsgálati csoportok: Személyesen kitöltött és online elérhető kérdőívek segítségével kérdeztem rá a betegek gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos vásárlási szokásaira, továbbá gyógyszerészeknél és háziorvosoknál érdeklődtem arról, hogy a betegek bizalommal fordulnak-e a szakemberekhez nem receptköteles gyógyhatású készítmények, gyógyteák fogyasztását, illetve ezek gyógyszekkel történő együtt szedését illetően.
Összefoglalás: A kutatásom során az derült ki, hogy a vásárlók nem tartják különösebben veszélyesnek a gyógyteák és táplálékkiegészítők öndozírozását és együtt szedését receptköteles gyógyszerekkel, így ezzel kapcsolatban nem is érdeklődnek egészségügyi dolgozóknál. Farmakovigilancia szempontjából fontosnak tartom, hogy a betegekel bizalommal forduljanak hozzánk és kikérjék a véleményünket, még a számukra kevésbé fontosnak tűnő kérdésekben is, mert a biztonságos gyógyszerszedéssel az életminőséget befolyásolhatjuk.