Natív és oxidatívan módosított exogén mitokondriális DNS hatása a humán plazmacitoid dendritikus sejtek fenotípusos és funkcionális sajátosságaira

Bevezetés: A humán plazmacitoid dendritikus sejtek (pDS) az immunrendszer egyedülálló sejtpopulációját alkotják, melyek Toll-like receptoraik (TLR) révén a patogén eredetű nukleinsavak felismerésére specializálódtak. Legújabb tanulmányok szerint a gyulladás során keletkező „damage”-asszociált molekuláris mintázatok (DAMP) aktivációs szignált jelenthetnek az immunredszer sejtjei számára. Ilyen DAMP az extracelluláris mitokondriális DNS (mtDNS) is, mely az endoszimbionta elmélettel összhangban a bakteriális DNS-hez hasonló metilálatlan szekvenciákat hordoz, ezért feltételezzük, hogy az mtDNS illetve a gyulladási reakciók során oxidatívan módosult formája képes lehet a pDS-eket TLR9 receptoron keresztül aktiválni.
Módszerek: Kísérleteinkhez az mtDNS-t kezeletlen és oxidatív stressznek kitett humán HL60 sejtvonalból nyertük ki. Az izolált mtDNS-ek oxidált állapotát 7,8-dihidro-8-oxoguaninra specifikus dot blot módszerrel detektáltuk. A sejtek fenotípusos változását áramlási citometriával, míg citokin és kemokin szekrécióját ELISA módszerrel határoztuk meg.
Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a natív mtDNS fokozta a sejtek sejtfelszíni fehérje expresszióját (CD83, CD86, HLA-DQ), illetve citokin (TNF-alfa) és kemokin (IL-8) szekrécióját. Ezen hatás tovább fokozódott, ha a sejteket az mtDNS oxidatívan módosított formájával kezeltük. Továbbá megállapítottuk, hogy az mtDNS kezelésekkel egyidejűleg alkalmazott specifikus TLR9 gátlószer felfüggesztette az mtDNS-ek pDS-ekre gyakorolt aktiváló hatását, mely arra utal, hogy az mtDNS a pDS-ek TLR9 receptora által kerül felismerésre.
Konklúzió: Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a gyulladás révén az extracelluláris térbe jutó mtDNS immunogén tulajdonságokkal bírhat és képes lehet aktiválni a humán pDS-eket TLR9 receptoraik révén. Ugyanakkor a gyulladásos válasz során oxidálódó mtDNS immunogenitása fokozódhat, mely nagyobb mértékű immunválasz kiváltását eredményezheti.
A kutatás a TÁMOP- 4.2.4. A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott (Pázmándi Kitti Linda). A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.