In vitro agytörzs-gerincvelő preparátum készítése a raphe magvakból kiinduló leszálló serotoninerg neuromoduláció vizsgálatához

A gerincevelő I-es laminája kulcsfontosságú terület a fájdalominformáció feldolgozása szempontjából. A felületes hátsó szarv, azon belül is az I-es lamina területén fontos leszálló, moduláló pályarendszerek végződnek, amelyek többek között a legtöbb serotonin tartalmú neuront tartalmazó dorsalis raphe (DR), median raphe nucleus (MRN), rostrális ventromedialis medulla (RVM), vagy a nucleus reticularis dorsalis területéről indulnak ki. Transneuronális tracerek használatával igazolták, hogy a DR és MRN területén található serotonin tartalmú neuronok egy része közvetlen axon kollaterálisokat küld a gerincvelő hátsó szarvába. A közvetlen kapcsolaton túl, a régió serotoninerg neuronjai közvetve, más fájdalommoduláló központokon, mint az RVM, keresztül is befolyásolja a hátsó szarvi fájdalominformáció feldolgozást. Sajnálatos módon ezek a morfológiai módszerek nem tették lehetővé a kapcsolatok funkcionális karakterizálását.
Utóbbi cél megvalósításának érdekében kutatócsoportunk, ferde infravörös LED megvilágítást használva, új típusú agytörzs-gerincvelő preparátumokon kívánja vizsgálni a DR és az MRN területéről kiinduló serotoninerg direkt és indirekt leszálló kapcsolatokat. Bemutatásra kerülő munkám célja az volt, hogy a tervezett kísérletre alkalmas túlélő agytörzs-gerincvelő preparátumot, annak rögzítésére és az abból történő elektrofiziológiai mérésekre alkalmas perfúziós kádat készítsek és ezeket a kísérletsorozathoz optimalizáljam. A preparátumok elkészítéséhez fiatal és felnőtt Wistar patkányokat egyaránt használtam. Utóbbiakból származó preparátumok elektrofiziológiai vizsgálatát a preparálás első lépéseként transcardiális perfúzió útján alkalmazott N-metil-D-glutamin oldat tette lehetővé. Ezt a módszert ilyen preparátumban elsőként alkalmaztuk. A méréshez szükséges speciális mérőkádat a Blender 3D nevű program segítségével terveztem meg, majd egy on-line szolgáltatás segítségével 3D nyomtatással készíttettük el.
Összefoglalásként elmondható, hogy az előadásomban bemutatandó technikai újítások megteremtik a hosszútávú mono- és poliszinaptikus gerincvelői kapcsolatok vizsgálatának kisérletes feltételeit.