.Bevezetés: Az akut koronária szindróma (ACS) az esetek 3-4%-ában hirtelen szívhalál (HSZH) képében jelentkezik. Egészségügyi intézménybe a betegek csekély hányada jut el sikeres reanimációt követően, de közülük is alig 50% hagyja el a kórházat. Jelen munkánkban a rövid távú túlélés prediktív paramétereit kerestük ebben a beteg kohorszban.
Módszer: A 2008-2015 között ACS-hoz társuló HSZH-t követően Klinikánkon kezelt betegek vizsgálati eredményei és a sikeres reanimációra vonatkozó adatok retrospektív elemzését végeztük. Valamennyi betegen sürgősségi koronária angiográfiát/intervenciót és hipotermiás kezelést végeztünk. Végpontnak a kórházi elbocsátást vagy a beteg elhalálozását tekintetve a klinikai változók prediktív értékét logisztikus regresszióval határoztuk meg. A vizsgált paraméterek az alábbiak voltak: 1, életkor, 2, kórházban mért balkamrai ejekciós frakció (EF), 3, érkezéskor mért első pH érték, 4, veseelégtelenség (GFR<30 ml/óra), 5, koronária score (Duke, Gensini), 6, STEMI vagy nSTEMI diagnózis. A reanimáció körülményeire vonatkozóan: 1, HSZH szemtanú jelenlétében történt-e, 2, laikus reanimációt végeztek-e, 3, mentők érkezéséig eltelt idő, 4, spontán keringés visszatért-e 20 percen belül, 5, sokkolandó ritmust detektáltak-e az első észlelésnél
Eredmények: 110 beteg (89 ffi, életkor 58,03±10,94) közül a kórházi elbocsátást 69 (63%) érte meg. A vizsgált változók közül a kórházon belüli halálozásra szignifikánsan prediktívnek bizonyultak (esély hányados): 1; életkor (1,05), 2; csökkent EF (1,04) 3; első pH<7,1 (5,56), 4; veseelégtelenség (33, 85), 5; nSTEMI diagnózis (2,95). A reanimáció körülményeire vonatkozóan: 1; nem sokkolandó ritmus az első észlelésnél (4,06), 2; laikus reanimáció hiánya (3,79).
Következtetés: A laikus reanimáció megkezdése és a sokkolandó elsőként észlelt ritmus mellett az életkor, EF, veseelégtelenség, az infarktus típusa és a kezdeti pH érték prdiktív a rövid távú túlélésre az ACS HSZH-ként jelentkező eseteiben.