Debreceni és vidéki középiskolások mentális egészségének vizsgálata

A fiatalkorban átélt stressz hatások és szorongás kezelés nélkül rányomhatja a bélyegét a társadalomban elfoglalt szerepre és mentális betegségek kialakulásához vezethet. Kutatásunk fő célja a középiskolások mentális egészségének jellemzése, a vidéki és debreceni diákok közti különbségek vizsgálata volt.
Az adatgyűjtés során az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) országos vizsgálat kérdőívének online kitölthető változatát használtuk, kiegészítve a koherencia-érzésre és pszichés stresszre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálatunkat 2015 novemberében 9. és 11. osztályos középiskolások (n=1276) bevonásával végeztük Debrecenben.
A koherencia-érzés átlaga 56,7 pont volt. Kóros mértékű pszichés stressz a diákok 42,5%-ára volt jellemző. A válaszadók 23,4%-ánál valószínűsíthető depresszív hangulat. A tanulók 14,3%-a értékelte az élettel való elégedettségét átlagos vagy az alattinak. A debreceni és vidéki diákok között egyik fentebbi paraméterben sem volt különbség. A debreceni diákok 15,9%-a, a vidéki diákok 22,3%-a vallotta egészségét megfelelőnek vagy rossznak (p:0.005). Az álmatlanság, mint pszichoszomatikus tünet előfordulása alacsonyabb volt a vidéki tanulók körében. A vidéki diákok körében összehasonlítottuk a kollégisták és a bejárós tanulók lelki egészségét is, de jelentős különbség nem volt megfigyelhető egyik változó esetében sem.
Eredményeinket összevetettük a 2014-es HBSC vizsgálat eredményeivel és ezek alapján elmondható, hogy a debreceni középiskolások lelki egészségi állapota nem kedvezőtlenebb mint az országos átlag. A koherencia érzés és a pszichés stressz esetében eredményeinket egyetemisták körében végzett felmérésekkel tudtuk összehasonlítani, a középiskolások körében csaknem kétszeres a kóros mértékű pszichés stresszel jellemezhetők aránya és alacsonyabb a koherencia érzésük is. Összességében elmondható, hogy a lelki egészség tekintetében a vidéki és debreceni középiskolások két csoportja között nem találtunk jelentős eltérést, viszont az egyetemistákhoz képest kedvezőtlenebb a lelki egészségük. Eredményeink alapján szükséges lenne javítani a fiatalok lelki egészségén, hogy ezzel elkerüljük a későbbi mentális betegségek kialakulását.