Háttér: A néma vagy manifeszt cerebrális embolizáció a pitvarfibrilláció (PF) miatt végzett bal pitvari ablációk (ABL) egyik lehetséges szövődménye. A különböző PF ablációs technikák hatása a periprocedurális tromboembolizációval esetleg összefüggő hemosztázis és érendotel funkcióváltozásokra nem tisztázott.
Célkitűzés: Endotél aktivációs és hemosztázis paraméterek vizsgálata PF miatt cryoballonnal (CB), illetve fázisos rádiófrekvenciás (RF) technikával végzett bal pitvari ABL során.
Módszerek: 44 (CB:24, RF:20) ABL-n átesett beteg adatait értékeltük (56,25± 5,76 év, 25 férfi). A hemosztázisra ható szereket 5 nappal, a vérlemezke-gátló szereket 2 héttel a beavatkozás előtt kihagytuk. A hemosztázis paraméterek, a XIII faktor aktivitás, plazminogén aktivitás, plazmin-antiplazmin (PAP) komplex, D-dimer, fibrin monomer (FM), plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1) aktivitás, szolubilis E-szelektin és szolubilis VCAM-1 vizsgálatához bal pitvari vérmintákat vettünk ABL előtt és után. Az ABL megkezdése előtt heparint alkalmaztunk 300s feletti ACT biztosítására.
Eredmények:Az alvadás és fibrinolízis aktivációját jelző paraméterek (XIII faktor aktivitás, plazminogén aktivitás, PAP- komplex, D-dimer, FM, PAI-1 aktivitás) mindkét technikánál szignifikánsan (p<0,05) változtak a beavatkozás alatt az aktiváció irányába. Fázisos RF hatására fokozottabb mértékben csökkent a plazminogén aktivitás (96,83±12%) a CB-hoz képest (105,9±14,86%; p=0,0318). Az endotél károsodását jelző E-szelektin a kiindulási értékekhez képest (28,55±12,05 ng/mL) csak a fázisos RF ABL utáni vérmintában (32,89±11,54 ng/mL) emelkedett meg szignifikásan (p=0,0116).
Konklúzió: Eredményeink alapján mindkét bal pitvari ABL módszer aktiválja az alvadási rendszert, szignifikáns endotél sérülést csak a fázisos RF ABL okoz.