BEVEZETÉS: A pajzsmirigy-carcinomák a leggyakoribb endocrin daganatok, ezen belül a papillaris típus teszi ki az esetek nagy részét(75-85%). A BRAF a MAPK jelátviteli útvonal része, amely pl. sejtproliferációt szabályoz. Leggyakoribb mutációja a BRAF V600E, melyben valin-glutamát aktiváló aminosavcsere jön létre a kináz doménben. A mutáció a papillaris pajzsmirigy-carcinomák kb 45%-ában fordul elő. Jelen kutatás a papillaris pajzsmirigy-carcinoma és a BRAF mutáció kapcsolatát vizsgálja, azaz hogy milyen összefüggés van a mutáció jelenléte és a carcinoma jellemzői között pl. osztódási ráta, stádium, altípus; így segítve a daganat prognózisának megítélését.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK: A DE Pathológia Intézetében 2007 és 2012 között diagnosztizált pajzsmirigy carcinomás eseteket gyűjtöttük ki (246 eset), melyeket szövettani típus és altípus, valamint stádium szerint csoportokba rendeztünk. Ezután a papillaris carcinomás mintákból (210 eset) TMA módszerrel multiblokkokat készítettünk, melyeken további elemzésekhez immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztünk (mutáns BRAF, Mib-1, CK19, Galectin3, HBME1).
EREDMÉNYEK: 210 esetből 158 volt TMA-ra alkalmas. Ezek közül 108 volt klasszikus papilláris, 41 follicularis altípusú. A BRAF pozitív esetek száma 88/158 (55,7%), ebből 70/88 a klasszikus altípus (79,55%), míg a BRAF negatívaké 70/158 (44,3%) volt. A stádiumokat 4 csoportba rendeztük: szervre lokalizált (116/158-73,5%), pajzsmirigyen kívülre terjedő (12/158-7,5%), nyirokcsomó áttétet adó (19/158-12%), nem meghatározható (11/158-7%). A mitotikus aktivitást a TMA-n számoltuk, melynek során BRAF pozitív esetekben átlagban 13,82, míg negatív esetekben 12,51 pozitív sejtet láttunk. A diagnosztikában használatos immunhisztokémiai reakciók (CK19, HBME1,Galectin3) tekintetében a BRAF pozitív esetek 86,36%-a, míg a negatívak 64%-a mutat egyértelmű pozitivitást.
KÖVETKEZTETÉS: Vizsgálataink alapján a BRAF mutáció a papillaris carcinoma klasszikus altípusára jellemző, míg egyéb altípusokban ritkább. Megállapítottuk továbbá, hogy a BRAF pozitivitás sem a folyamat stádiumával, sem a tumor proliferatios aktivitásával nem mutat összefüggést, azonban a diagnosztikus immunhisztokémiai markerek a BRAF pozitív esetekben megbízhatóbban működnek.