Hogyan érinti a migráció a Debreceni Gyermekklinikán folyó ellátást

Az európai bevándorlási helyzet napjaink fontos kérdése. A migráció nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és komoly aggodalmat vált ki a lakosság körében is. A fertőző betegségek nem ritkák a menekültek körében, endémiás az országokban, ahonnan érkeznek és a betegségek terjedését az elégtelen higiéniai körülmények is elősegítik. Éppen ezért, vizsgálatunk célja a 2014.január –2015.októbere közötti migrációs hullámmal Debrecenbe érkező gyermekeknél előforduló betegségek felmérése volt, mely során a Gyermekklinkán felvételre kerülő betegek adatait értékeltük ki. A debreceni menekülttáborban összesen 6623 gyermeket regisztráltak a vizsgált időszakban. Orvosi rendelésen 1617 esetet rögzítettek, a legtöbb alkalommal felső légúti hurutos megbetegedés miatt történt kezelés. A Gyermekklinikán a menekülttáborban dokumentált esetek kis százaléka (1,5%) került ellátásra, 2014-ben 15, 2015-ben 10 bevándorló gyermek igényelt intézeti kezelést. Átlagéletkoruk 3, 29 év volt. A betegek születési helye 36%-ban Koszovó, 28%-ban Afganisztán, de érkeztek gyermekek többek között Pakisztánból és Szíriából is és két esetben az erre vonatkozó információ ismeretlen volt. Nehézséget okozott a nyelvi akadály, így 11 gyermeknél korábbi anamnézis nem vagy csak korlátozottan volt nyerhető. 10 esetben felső illetve alsó légúti megbetegedés miatt került sor ellátásra. Előfordult heveny bronchitis, vírusos légúti fertőzés, tüdőgyulladás és egy alkalommal cisztás fibrózis talaján létrejött akut légzési elégtelenség is. A fennmaradó esetekben változatos problémák indokoltak kórházi kezelést, úgymint égési sérülés, accidentalis convulsio, csecsemőkori táplálkozási zavar. Sebészeti beavatkozást egy eset indokolt, abscessus cutis diagnózisa miatt.Összegzésül megállapítható, hogy a jól működő menekülttábori egészségügyi ellátás segítette a Gyermekklinika munkáját, ahová így a valóban intézeti ellátást igénylő esetek érkeztek. A vizsgált csoportban járványos megbetegedés nem megfigyelhető, a kórházi felvételt többségében gyermekkorban gyakran előforduló betegségek indokolták, az ellátást azonban a nyelvi akadályok és sok esetben a hiányos szülői compliance nagyban megnehezítette.