Halmozottan hátrányos helyzetű gimnáziumi diákok életmódja, egészségtudatossága különösen a mozgáskultúra tekintetében

„ Az élet mozgás a mozgás élet.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába. Az egészségük, és ahogyan kezeljük őket felnőtté válásukig, komoly hatással lesz hazánk jólétére és stabilitására a következő évtizedekben is. Kutatásunk az Oktatási Hivatal TÁMOP 3.1.5. és a Debreceni Egyetem között létrejövő szerződés alapján egy 5 éves program kezdete. A kutatást a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákok körében végeztem el.
Dolgozatom célja a tanulóknak a mozgáshoz, a sportoláshoz és az egészséges életmód elemeihez való viszonyának vizsgálata. Ezen kívül, az eredményeim összehasonlítása más hasonló területen vizsgált kutatások eredményeivel. Ez a vizsgálat kiterjed a tanulók attitűdjére és ismereteire is, s ezen ismeretek helyes felhasználására is. Kutatásom kvantitatív módszerrel, validált kérdőívvel történt. A mérést név nélkül, évfolyamok szerint végeztem, mind az 5 évfolyam vizsgálatára sor került. A mozgási kompetencia speciális fizikai, élettani meghatározottságából fakadó területeket is vizsgáltam. A nemi különbségekből eredő eltérések is a vizsgálat tárgyát képezték. A serdülőkor élettani hatásaiból adódóan ez az egyik fő összehasonlítási terület. A kollégium, mint oktatási, nevelési és szocializációs színtér, az egyéni készségek és képességek formálódásának egyik kulcsfontosságú színtere, ezért jó összevetések végezhetőek a hipotézisek igazolására. A felmérésből arra lehet következtetni, hogy a tanulók az életmód legmeghatározóbb faktorának a táplálkozást tartják. Kopp Mária kutatásai alapján viszont megállapítható, az egészségi állapot romlása szempontjából, más irodalmi adatokkal is egybehangzóan, a stressz kezelése a legfontosabb rizikó faktor.
A kutatás eredményei alapján az 5 éves program továbblépéseként ajánlásunk a helyes stressz kezelési technikák megismertetése és begyakoroltatása annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő adaptációs szindrómában a kimerülés szakaszát elkerüljék a tanulók akár jelenlegi, akár későbbi élethelyzetükben.