Roma egészségügyi mediátorok működésének tapasztalatai a svájci finanszírozású Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

Az egészségügyi alapellátás univerzalista modellje az ellátottak minden fontos egészségproblémájának kezelését tűzi ki célul egészségfejlesztő, megelőző, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával. A hazai alapellátás a korlátozott ellátási modellt követi, döntően a gyógyító ellátásra összpontosítva. Az ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés is nehezített azonban a hátrányos helyzetű népességcsoportok számára. Az alapellátás univerzalista irányba való elmozdítása érdekében 2012-ben egy modellprogram indult négy hátrányos helyzetű kistérségben, amelyekben háziorvosok és egyéb egészségügyi szakemberek praxisközösségi társulásokba tömörülve kibővített megelőző és rehabilitációs célzatú szolgáltatásokat is nyújtanak. A modellprogram humánerőforrását gyarapítják a roma segéd-egészségőrök, akik a preventív és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz való lakossági hozzáférést segítik. Alkalmazásuk a Modellprogram egyik kiemelkedően fontos új jellemzője: e program a világon először teremtett alkalmazási lehetőséget az egészségügyi alapellátásban egészségügyi mediátor munkakör betöltésére. Jelen kutatásomban a roma egészségügyi mediátorok (segéd-egészségőrök) működésével szerzett tapasztalatokat összegeztem alkalmazásuk és munkavégzésük kvantitatív jellemzői alapján, valamint vizsgáltam mentális egészségük változását is. A segéd-egészségőrök munkavégzésének paraméterei alapján az összes potenciális munkaórát legnagyobb mértékben a berettyóújfalui praxisközösségben dolgozók töltötték ki; legkisebb mértékben pedig a hevesi praxisközösségben dolgozók. A segéd-egészségőrök körében végzett felmérések szerint 2015-re szignifikánsan nőtt azok aránya, akik véleményük szerint sokat vagy nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A segéd-egészségőrök koherencia-érzését a magyar populációhoz hasonlítottuk, és azt figyelhettük meg, hogy 2015-ben szignifikánsabb jobb (magasabb) volt a 2013-ban mért magyar populációs átlagnál. A pszichés stressz átlaga 2015-ben szignifikánsan kedvezőbb volt a populációs átlagnál. Összességében a segéd-egészségőrök jelentős munkát végeztek az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban, és ezalatt javulás következett be saját egészségükben is.