A magyar lakosság dohányzási szokásaiban bekövetkező változások értékelését megnehezíti, hogy nem működik egységes monitoring rendszer, mellyel a dohányzás visszaszorítását célzó intervenciók értékelhetők lennének. Korábbi kutatásunk során megállapították, hogy a különböző felmérések (2000-2013) mérési hibái igen magasak (átlagosan 3,1%), a képzettséghez kapcsolódó egyenlőtlenség nőtt az évek során, illetve hogy a háziorvosok nem vesznek részt érdemben a monitorozásban.
Jelenlegi kutatásunk célja a magyar felnőttek dohányzási szokásaiban bekövetkezett változások értékelése volt 2000 és 2015 között, feltárva a felmérések közötti különbségeket. A 2015-ben végzett, 4812 fős, hazai lakosságot reprezentáló TÁMOP-6.2.5-B alá tartozó felmérés eredményeit hasonlítottuk össze 8 korábbi hazai felmérés eredményével (OLEF2000; OLEF2003; ODE-Gallup2007; OLAAP2007; TÁRKI2008; ELEF2009; OEFI-TÁRKI2012; HMAP2013).
Eredményeink alapján a rendszeres dohányzás hazai prevalenciája 27,8% (férfiak 34,3%; nők 21,3%). Ez szignifikánsan eltér a 2000-2009-es eredményektől, azoknál alacsonyabb volt. A felmérésekben a prevalencia mérési hibája átlagosan 3,6%-ra emelkedett. A felsőfokú iskolai végzettségűekhez viszonyítva megnőtt az egyenlőtlenség mind az alapfokúak (3,3%/év), mind a középfokúak esetén (4,3%/év). Legnagyobb mértékben a 65 év felettiek szoknak le a dohányzásról, azonban az évek folyamán csökken ez a trend (-0,8%/év). Leszokási tanácsadást a válaszadók 31,2%-a kapott (férfiak 28,63%; nők: 33,76%). Többváltozós elemzés szerint kisebb eséllyel szívnak 20 szálnál több cigarettát naponta az idősebbek (EH=0,65; p=0,008; referencia: 18-34 év) és a közép-és felsőfokú iskolai végzettségűek (EH=0,69; p=0,004; EH=0,63; p=0,017; referencia: alapfokú végzettség).
Eredményeink alapján megállapítható, hogy (1) a hazai dohányzás gyakoriság csökkenése továbbra sem bizonyítható egyértelműen, a felmérésekben a mérési hibák magasak; (2) a képzettséggel összefüggő egyenlőtlenség folyamatosan nő; (3) a dohányzási anamnézisek felvételi arányát csak egy felmérés vizsgálta, vagyis a felmérések a szakmai irányelv ajánlásait nem használják a monitorozás során.