In vivo két-foton mikroszkópos képalkotás a gerincvelő hátsó szarvi neuronok migrációjának vizsgálatára.

A neuronális migráció az idegrendszer fejlődésének elengedhetetlen folyamata, amely biztosítja az idegsejtek neuronhálózatokká történő differenciációjához szükséges pre- és posztszinaptikus elemek megfelelő időben és megfelelő helyen való rendelkezésre állását. A gerincvelő hátsó szarv felszínes rétegeinek kialakulása a központi idegrendszer más területeihez képest egészen egyedi módon történik. A serkentő és gátló idegsejtek egy közös progenitor sejtből származnak azonos időben, egymás mellett radier módon migrálva és differenciálódva alakítják ki a hátsó szarv felszínes lamináit. Korábbi – organotipikus kultúrákon végzett – vizsgálataink azt mutatták, hogy az egyes laminákba megérkezett neuronok migrációja laminán belül tovább folytatódott, mielőtt a morfológiai differenciációjuk megkezdődött volna. Az organotipikus kultúrákban jól közelítik az in vivo kondiciókat, de csak a radiálisan migráló sejteket lehet ilyen módon vizsgálni. Főként ez utóbbi limitáció miatt tűztük ki célul, hogy a migráló sejteket hosszú időtartamú in vivo „time-lapse” képalkotás módszerével követjük két-foton mikroszkóp segítségével. A kísérlet során az embriók stabilan tartásához egy olyan tárgyasztalt terveztünk, amely fizikálisan izolálni képes az anyai kardio-respiratorikus mozgást az embriótól. Az idegsejteket zöld fluoreszcens fehérjét (GFP) kódoló plazmiddal jelöltük meg, amelyet in utero elektroporációval juttatunk a gerincvelőbe a 12. gestatios napon. A kezelést 24 órát követően a túlélt embriót az anyával a tárgyasztalra rögzítettük, és elég stabilan tudtuk tartani ahhoz, hogy mintegy 4 órán keresztül képsorozatokat tudjunk rögzíteni a GFP-vel jelölt sejtekről. Az így nyert képek manuálisan történő igazítását követően radiálisan migráló sejtek mellett tengelyirányban orientálódó sejteket is meg tudtunk figyelni. Az előzetes eredményeink szerint az organotipikus kultúra alkalmazható kísérleti modell a radier iráynú migráció vizsgálatára, míg az idegsejtek tengelyirányú vándorlásának és növekedésének nyomon követéséhez összetettebb kísérleti modell szükséges.