A TDK pályamunkát a tudományos közlemények írására vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A pályamunka feladata, hogy szerzőjének a tudományos kutatómunkában való aktív, eredményes részvételét és ennek során megszerzett készségeit bizonyítsa, és hogy a szerző a pályamunka készítése folyamán elsajátítsa és helyesen alkalmazza a tudományos közlés szabályait.
A pályamunka beszámolhat a szerző(k) saját kísérletes vizsgálatairól, de lehet kazuisztikai, klinikopatológiai vagy statisztikai munka, számítógépes szimuláció vagy program, irodalmi összefoglaló, film, eszköz, modell vagy preparátum is. A pályamunkának nem szükséges a szó szorosabb értelmében vett új tudományos eredményt tartalmaznia, legyen azonban mindenképpen a szerző(k) önálló alkotása. A szerző a munka egyes részleteiben elfogadhat segítséget, a függelékben (l. később) azonban e részeket pontosan meg kell neveznie.
A pályamunka alapjául szolgáló kísérletekről a szerző köteles jegyzőkönyvet vezetni, és azt egyetemi tanulmányainak befejezéséig megőrizni. A TDT elrendelheti, hogy a kísérleti jegyzőkönyveket általa kijelölt személyek a szerző jelenlétében megvizsgálják, ezt a szerző köteles mindenben elősegíteni.
A pályamunka szöveges részének javasolt hossza 10-30 gépelt oldal, amibe nem számít bele az irodalomjegyzék, az ábraanyag (ábraszöveggel együtt) és a táblázatos formában prezentált anyag. A pályamunkát A/4-es méretű fehér papírra, a papírnak mindig csak az egyik oldalára írva készítsük 1.5-es sorközt és 12-es betűnagyságot használva, jó minőségű nyomtatóval. A margó minden oldalon 2.5 cm legyen.
Az orvosi szakkifejezések helyesírásában kövessük a latinos írásmódot. A kémiai nevek helyesírásában a nemzetközileg elfogadott nómenklatúra az irányadó. Lehetőleg kevés rövidítést használjunk, a nem közismert rövidítések és az esetleges matematikai képletekben szereplő betűk jelentését adjuk meg. Törekedni kell az SI mértékegységek használatára.
A pályamunka első oldala a címlap, tartalmazza a címet, a szerző(k) neve évfolyam és csoport megjelölésével, az intézet/klinika és a témavezető nevét és beosztását, valamint az alábbi szöveget: „Bírálatra való beküldéséhez hozzájárulok”, az intézetigazgató és az intézeti TDK vezető aláírásával.
Célszerű a pályamunkát az alábbi fejezetek szerint tagolni: tartalomjegyzék, absztrakt, bevezetés, anyagok és módszerek, eredmények, megbeszélés, köszönetnyilvánítás, irodalomjegyzék, függelék. Szükséges esetben az eredmények és a megbeszélés fejezetek összevonhatóak.
Az absztrakt legyen tömör, önmagában is érthető, legfeljebb 20-25 sor terjedelmű. Tartalmazza a vizsgálatok célját, utaljon a módszerekre, ismertesse a fontosabb eredményeket és következtetéseket.
A bevezetés tartalmazza a TDK munka alapjául szolgáló téma rövid irodalmi áttekintését, lehetőleg olyan mértékben, ami az olvasó számára érthetővé teszi a kérdésfeltevést. A tudományos közleményeknél gyakran megkövetelt „célratörő” bevezetéssel szemben a pályamunka ezen része lehet bővebb is, bizonyítandó a hallgató irodalmi jártasságát. A bevezetés végén 1-2 mondatban utaljunk a legfontosabb eredményekre.
Az anyagok és módszerek leírása olyan mértékben legyen részletes, hogy a hozzáértő kutató ennek alapján meg tudja ítélni a vizsgálatokat és azok megbízhatóságát, valamint az alkalmazott módszerek adekvát voltát. A módszerek leírása demonstrálja azt is, hogy a szerző tisztában van azok alapelvével.
Az eredmények ismertetésekor ne feledkezzünk meg az alkalmazott statisztikai módszerek leírásáról, azok pontosságára, megbízhatóságára vonatkozó adatok közléséről (a párhuzamos kísérletek vagy a vizsgálatokba bevont betegek száma, kontroll megfigyelések, a szórás, a szignifikancia fokát jelző p értéke, stb.).
Az irodalomjegyzékben csak olyan közleményeket soroljunk fel, amelyeket a szövegben is említettünk, ezeket azonban hiánytalanul. A szövegben az idézett publikációkra egységesen kell hivatkozni, lehetőleg az első szerző vezetékneve és a közlés évének feltüntetésével, pl. Watson, 1965; George és mtsai, 1998. Az irodalomjegyzékben az első szerző neve szerint alfabetikus sorrendben soroljuk fel a közleményeket, azonos szerzők műveit kronológiai sorrendben, azonos szerzők, azonos évben megjelent munkáit pedig az említés sorrendjében, az évszám mellett az ábécé kisbetűivel megkülönböztetve. Közöljük az összes bibliográfiai adatot, folyóiratban megjelent cikknél az alábbi sorrendben: szerzők vezetékneve, a keresztnevek kezdőbetűi, a megjelenés évszáma zárójelben, a közlemény címe, a folyóirat címe (a folyóirat által használt módon rövidítve), a kötetszám, az első és az utolsó oldal száma. Példa:
Watson, W.E. (1965): An autoradiographic study of the incorporation of nucleic-acid precursors by neurons and glia during nerve regeneration. J Physiol 180(4):741-753.
A Függelékben a szerző köteles tételesen felsorolni, hogy melyek azok a kísérletek, amelyeket önállóan végzett, ill. mely kísérletekben milyen segítséget vett igénybe.
A fényképek, ábrák és táblázatok legyenek önmagukban, a pályamunka többi része nélkül is érthetők. Ennek érdekében lássuk el őket informatív címmel, és a megértéshez szükséges rövid magyarázó szöveggel és jelmagyarázattal. A közölt mennyiségek és a használt mértékegységek megnevezése akkor sem hiányozhat, ha ezek több egymást követő táblázatban, ill. ábrán azonosak.
Irodalmi összefoglaló pályamunkát csak olyan hallgató adhat be, aki korábban már másféle (kísérletes, kazuisztikai, stb.) sikeres, azaz elfogadott pályamunkát készített. A formai kivitelezésre és az irodalomjegyzék készítésére ugyanazok vonatkoznak, mint a kísérletes munkánál, a szöveg tagolására azonban nem adhatók merev szabályok. Célszerű itt is a rövid, a téma előzményeit (nem a legmodernebb eredményeket, hanem a közismert, tankönyvi adatokat) tárgyaló Bevezetést írni, amelyben a szerző a témaválasztást is indokolhatja (pl. hogyan kapcsolódik az intézet/klinika, ill. saját korábbi kísérletes munkájához). Az ezt követő rész érdemben foglalja össze az adott témára vonatkozó eredményeket. Alapvető követelmény az irodalmi adatok logikus rendszerezése és értékelő elemzése. Célszerű ezt a részt is fejezetekre, ill. alfejezetekre tagolni, amelyeknek címeit természetesen a tartalomjegyzékben meg kell adni. Tanácsos egy rövid, önmagában is érthető, legfeljebb 20-25 gépelt sor terjedelmű összefoglalásban összegezni a munka célját, legfontosabb eredményeit és következtetéseit.
A kazuisztika egy betegségre vonatkozó, egy vagy több eset tanulmányozásából szerzett megfigyelések értékelő leírása. Egyik fajtája foglalkozhat olyan, ritkán előforduló kóresettel, melynek jellemző tünetei kielégítik az első leíró (névadó) által megadottakat (szindróma). A másik fajta: valamely ismert betegség nem teljesen típusos lefolyású esetének vagy eseteinek leírása. A lefolyás tanulságos lehet részben diagnosztikus, részben terápiás szempontból. A kérdés irodalmának feldolgozása mellett (problémafelvetés és a feldolgozás célkitűzései) a betegség lefolyásának minél szemléletesebb ábrázolása és a patomechanizmus megértését elősegítő diszkusszió is követelménye a kazuisztikai pályamunkának.
A pályamunkákat 2014. január 1-je után KIZÁRÓLAG az elektronikus pályamunka feltöltési rendszerben kell benyújtani, mely a http://tdk.med.unideb.hu honlapról elérhető.
A feltöltést követően a rendszer által generált elektronikus címlapot kinyomtatva, az intézetvezető és TDK felelős aláírásával az Oktatásszervezési Központ TDK adminisztrátorának kell leadni a fenti határidőkig.
Egyéb nyomtatott dokumentum beadása nem szükséges.
A pályamunka csak akkor minősül benyújtottnak és az elbírálási procedúra csak abban az esetben veszi kezdetét, amikor a rendszerből kinyomtatott, aláíratott címlap benyújtásra kerül! Probléma esetén a TDT pályamunka ügyekkel foglalkozó titkára ad felvilágosítást (zsbereczky@med.unideb.hu).