A TLR3- és RLH-szabályozott útvonalak együttműködése humán dendritikus sejtekben

A dendritikus sejtek (DC) az immunrendszer leghatékonyabb professzionális antigénprezentáló sejtjei (APC), melyek képesek a veleszületett és a szerzett immunitás összehangolására és szabályozására. A vírusfertőzések érzékelésére a Toll-like receptorok (TLR) mellett a RIG-I-szerű citoplazmatikus szenzorok (RIG-I-szerű helikázok, RLH: RIG-I, MDA5, LGP2) is képesek, melyek C-terminális helikáz doménnel rendelkező fehérjék. Ezen helikázok a bizonyos vírusfertőzések során átmenetileg képződő duplaszálú RNS (dsRNS) sejten belüli felismeréséért felelősek. A TLR3 intracellulárisan, korai endoszómákban lelhető fel leginkább, ahol kapcsolódik a DC által felvett vírussal fertőzött sejtmaradványokkal, dsRNS-sel. A kapcsolódó jelátviteli folyamatok a TLR-októl függetlenül, vagy azokkal együttműködve az NF-kB és az interferon reguláló faktor-3 (IRF-3) aktiválása révén gyulladásos citokinek (pl. IL-6, TNF-alfa) illetve I. típusú interferonok (pl. IFNbéta) termelődéséhez vezetnek. Kísérleteink során a TLR3 és RLH jelátviteli útvonalak együttműködését vizsgáltuk humán monocita-eredetű dendritikus sejtekben. Az RLH és TLR3 szenzorok egyidejű aktiválásához egy specifikus ligandot, a szintetikus dsRNS-analóg poly I:C-t használtuk. Az útvonalak interakciójának tisztázásához siRNA géncsendesítéses technikát alkalmaztunk. Kvantitatív real-time PCR (QPCR) méréseink során, az RLH gének specifikus csendesítését követően jelentős csökkenést tapasztaltunk az I típusú béta-interferon mRNS expressziójában, míg az NF-kB útvonal általunk vizsgált célgénjeinek (IL-12, IL-6, TNF-alfa, CXCL10) génexpressziójában nem volt jelentős változás. Ezzel szemben a TLR3 génspecifikus csendesítése esetén az NF-kB-vezérelt gének kifejeződése csökkent radikálisan, az IFNbéta expresszió nem változott. Eredményeinket fehérje szinten is megerősítettük, a sejtek felülúszóinak ELISA-módszerrel történő vizsgálatával. A fentiek alapján elmondható, hogy humán dendritikus sejtekben a RIG-I/MDA5 rendszer felelős az I típusú (korai) interferon válasz kontrollálásáért, míg a TLR3-útvonal elsősorban a gyulladásos válasz szabályozásában játszik fontos szerepet.