Printer-friendly version

A szív- és érrendszeri megbetegedések elsősorban felnőttkorban fordulnak elő, de a primer hypertonia gyakran már serdülőkorban jelentkezik. Jelen munkánkban a 15-18 éves fiatalok vérnyomását befolyásoló tényezőket vizsgáltuk.
Munkacsoportunk populációalapú keresztmetszeti felmérést végzett Debrecen 26 középiskolájában összesen 10194 fiatal (5163 fiú és 5031 lány) bevonásával, melynek során testtömeg és testmagasság mérés, továbbá három egymást követő vérnyomásmérés (OMRON M4 digitális vérnyomásmérővel) történt, valamint egy kérdőívet töltöttek ki. Az aktuális vérnyomásnak a három érték számtani átlagát tekintettük. A kérdőíven az életkorra, nemre, családi anamnézisre, stresszhelyzetre, só-fogyasztásra, dohányzásra, alkoholfogyasztásra, korábbi vérnyomásértékekre vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. Több változós regressziós modellt készítettünk a vérnyomást potenciálisan befolyásoló tényezők vizsgálata céljából.
A többváltozós modellben 11 független tényező vérnyomásra gyakorolt önálló befolyását vizsgáltuk. A fiúk vérnyomása szignifikánsan magasabb volt a lányokénál (11/2 Hgmm, p<0.001). A három egymást követő vérnyomásmérés során szignifikáns csökkenés volt tapasztalható mindkét nem esetén. Pozitív összefüggést észleltünk a vérnyomás és a testtömeg között (systolés: r=0.42; p<0.001 és diastolés: r=0.326; p<0.001). Szintén pozitív korrelációt fedeztünk fel a vérnyomás és a BMI között (systolés: r=0.312; p<0.001, diastolés: r=0.268; p<0.001) míg a kor és a vérnyomás között csak gyenge korrelációt találtunk (systolés: r=0.058; p<0.01, diastolés: r=0.055; p<0.05). A szisztolés értékeket leginkább a nem befolyásolta, ezt követte csökkenő sorrendben a BMI, a családi anamnézis, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kor. Az általunk vizsgált tényezők modellünk alapján a systolés vérnyomást 28%-ban, a diastolést 18%-ban határozták meg.
A fiatalkori vérnyomást befolyásoló tényezők ismerete nélkülözhetetlen a cardiovascularis és cerebrovascularis szövődmények megelőzése szempontjából. Az eredmények összevetése más nemzetek eredményeivel segíthet a megelőző és gyógyító tevékenység során, illetve a szakmai ajánlások hazai viszonyokra történő optimalizálásában.