Perifériás vér lymphocyta szubpopulációk vizsgálata non-Hodgkin lymphomás betegek kezelése során

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Konzervatív klinikai orvostudomány III.
Szerző(k):
Pósfai Éva
Intézet:
III. Belgyógyászati Klinika
Témavezető(k):
Dr. Gergely Lajos

Bevezetés: A daganatelleni immunterápiák sikeres alkalmazása, ismét ráirányította a figyelmet, a gazdaszervezet saját immunrendszerére a betegség kezelése során.
Betegek és módszerek: TDK munkánk során, retrospektív módon azt vizsgáltuk, hogyan változnak non-Hodgkin lymphomás betegek perifériás vérében mért lymhocyta populációk, a kezelés előtt, közben, a kezelés követően 8 héttel, illetve 12 hónappal. Ezen változásokat elemeztük, a teljes beteg csoport egészén, és a diffúz nagy B-sejtes (DLBCL) betegek külön csoportján. Jó és rossz alcsoportokat hoztunk létre, a betegek első kezelésre adott válasza alapján. A jó alcsoportba kerültek azok, akik az első kezeléssel CR-t vagy jó PR-t értek el, és esetükben, progresszió, 18 hónapon át nem volt észlelhető. Vizsgálatunk, 181 B sejtes és 24 T sejtes NLH beteg részvételével történt. A 205 fő átlagéletkora 55 év volt. B tünettel 85 beteg rendelkezett. Ann Arbor stádium beosztás alapján, I. 13 fő, II.48 fő, III.33 fő, IV.111 fő, IPI szerint: IPI 0 18fő; IPI 1 64fő, IPI 2 53fő, IPI 3 36 fő; IPI 4 32 fő; IPI 5 2fő tartozott.
Eredmények: A CD3; CD4; CD8; és CD56 értékek, hasonlóan változtak, jelentős eltérést, különbséget, sem a két alcsoport átlag értékei között, sem az összes, sem a DLBCL betegek vizsgálatakor nem találtunk. A B sejtek esetében, a kezeléseket megelőző, CD19 értékek, a referencia tartományhoz viszonyítottan, egyik alcsoportban sem mutattak csökkenést, vagy emelkedést, viszont, a kezelések időtartama alatt, jelentős különbözőség alakult ki, főleg a teljes betegcsoport esetében, aminek, jó alcsoportjában, 72,57%-os, még a rossz alcsoportjában, 24,29%-os CD19 csökkenés volt tapasztalható. Az aktivált T sejtek a kezelés megkezdése előtt, a rossz alcsoportnál, magasabb átlag CD3/CD69 értékekkel voltak mérhetőek, mint a jó alcsoport esetén. A kezelés előtti CD3/DR értékek, nemcsak a rossz, de a jó alcsoportnál is megemelkedtek, melyek rossz prognózis esetén, a kezelés időtartama alatt, és azt követően 12 hónappal, átlagban kétszeresen emelkedett voltak, ellenben, a jó alcsoport aktivált T sejtjeinek száma, a kezelést követően 12 hónappal, a kezelést megelőzően mért, érték-tartományba tért vissza.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program