Génexpresszió vizsgálata gyulladásos fájdalommodellben TaqMan Low Density Array segítségével

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Molekuláris biológia, Fejlődésbiológia, Genetika, Bioinformatika, Genomika
Szerző(k):
Ducza László
Intézet:
Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Témavezető(k):
Dr. Holló Krisztina

A gerincvelő hátsó szarv neuronális hálózata a nociceptív szenzoros rendszer elsődleges feldolgozó állomása. Lokális ingerület feldolgozást követően a beérkező információt a felszálló érző idegpályák közvetítik magasabb agyi központok (végsősoron az agykéreg) felé, ahol a bejövő szignálok különböző motivációs-affektív érzeteket, elsődlegesen fájdalomérzetet keltenek. A rendszer aktiválása általában akut fájdalomérzetet vált ki, de krónikusan fennálló gyulladásos vagy neuropáthiás állapotok a nociceptiv feldolgozó rendszer aktivitásának és működésének hosszútávú megváltozását ereményezik. Ezeknek az idegrendszerben lejátszódó plasztikus folyamatoknak a következtében alakul ki a centrális szenzitizáció, ami a fájdalomérzet krónikus változását eredményezi.
A kísérleteink fő célkitűzése a krónikus gyulladás hatására megváltozó nociceptív ingerület feldolgozásban résztvevő molekulák tanulmányozása gerincvelő hátsószarvában és gyrus cinguliban.
A krónikus gyulladásos fájdalom vizsgálatára a komplett Freund adjuváns-indukált egér modellt alkalmaztuk, amely során a kísérleti állatok hátsó végtagjába subcutan komplett Freund adjuvánst injektáltunk. A fájdalomküszöb változását viselkedési (módosított von Frey) teszttel állapítottuk meg, a kísérleteket a maximális ingerküszöb-csökkenés időpontjában (a 4. kísérleti napon) végeztük el.
A génexpresszió változás kvantitatív vizsgálatára a TLDA módszert alkalmaztuk. Terveztünk egy 90 gént tartalmazó panelt, amely tartalmazott többek közt receptorokat, ioncsatornákat, kemokineket, citokineket egy TaqMan mikrofluid kártyán. Ezeket a molekulákat egy több mint 8 ezer gént tartalmazó adatbázisból választottuk ki. A relatív RNS mennyiség meghatározására a 2- delta delta Ct módszert használtuk, a változások értékelésére statisztikus próbákat (ANOVA, Mann-Whitney teszt) alkalmaztunk.
A génexpressziós változások kísérletes vizsgálatára a TLDA megfelelő módszernek bizonyult, csupán egyetlen gén (Trpm8) esetében nem kaptunk értékelhető eredményt. A statisztikus elemzés után a gerincvelő hátsószarvában 8, míg gyrus cinguliban 34 gén szignifikáns változását mutattuk ki.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program