Van-e az agynak hatása a szívműködésre?

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Operatív klinikai orvostudomány III.
Szerző(k):
Deregi Nikoletta
Intézet:
Neurológiai Klinika
Témavezető(k):
Dr. Fekete István

Bevezetés: Az agyi érbetegségek következménye a szív működésére kevéssé ismert. Az irodalmi adatok szerint főleg a jobb féltekei inzuláris terület károsodása okoz eltéréseket. Vizsgálatunk célja a feltételezhetően agyi érbetegség következtében kialakult kardiológiai eltérések elemzése.
Beteganyag és módszerek: A DE OEC Neurológiai Klinika Intenzív Osztályán 93 akut stroke beteg következő paramétereit monitoroztuk 24-36 órán át: pulzus, szisztolés, diasztolés vérnyomás, oxigén szaturáció, EKG. Vizsgáltuk az újonnan megfigyelt ritmuszavar és kóros EKG kialakulását, a cerebralis károsodás lokalizációját, a korábbi szívbetegség és a halálozás összefüggését az említett paraméterekkel.
Eredmények: A betegek átlagéletkora (56 férfi és 35 nő), 62,3 ± 14,6 év volt. Ischaemiás stroke-ja 75, vérzéses 16 betegnek volt. Bal féltekei laesiója 46, jobb féltekei 37 betegnek volt, 10-nek VB szindrómája. 35 betegnek szerepelhetett a szív embóliaforrásként. Abban a csoportban, amelyikben a felvételkor szívbetegség, ritmuszavar nem szerepelt, a monitorizás során 10 betegnek ST depressziót, 7 betegnek ST elevációt figyeltünk meg, összesen a betegek 18 %-ában. Emellett, főleg az éjszakai periódusban összesen 31 betegen (33 %) figyeltünk meg ventricularis, vagy supraventricularis ES-kat. 2 betegnek malignus ritmuszavar alakult ki. Bradycardiát (45/perc alatti pulzust) 11 betegben találtunk, főleg a kora reggeli-hajnali órákban. 25 betegnek (26 %) a legalacsonyabb szisztolés vérnyomásértéke 90 Hgmm alatt volt, jellemzően a hajnali-délelőtti periódusban. Ezeknek a betegeknek egyébként a többsége hypertóniás volt, a csökkenés a hypoperfúzió miatt stroke betegekben különösen veszélyes. Mivel a betegek többsége folyamatos oxigén terápiában részesült, az oxigén szaturáció csökkenése nem volt jellemző, mindössze 7 esetben csökkent az éjszaka folyamán 80% alá. Az újonnan jelentkező EKG eltérés, szívritmuszavar és a halálozás nem volt összefüggésben a cerebralis károsodás lokalizációjával.
Következtetés: Vizsgálataink alapján mindkét oldali féltekei laesió okozhat olyan kardiológiai eltérést, amelyet kezelni szükséges. Ezért az említett paraméterek monitorozása elengedhetetlen.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program