Traumás agyduzzadás esetén végzett decompressiv craniectomia feltételezett gyakori szövődményének(híd vénák elzáródása) és lehetséges elhárításának igazolása friss cadaveren

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2011/2012. tanév
Session: 
Neurológia, idegsebészet, pszichiátria, gyermekgyógyászat, infektológia, pulmonológia
Presenting author
Name (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Zsebesi Nelli

Abstract data

Előadás címe: 
Traumás agyduzzadás esetén végzett decompressiv craniectomia feltételezett gyakori szövődményének(híd vénák elzáródása) és lehetséges elhárításának igazolása friss cadaveren
Abstract: 

Bevezetés: A WHO adatai szerint évi másfél millió ember hal meg koponyasérülést követően. 50%-ban a halálozás fő oka a súlyos agysérüléskor fellépő agyduzzadás miatti koponyaűri nyomásfokozódás és a következményes beékelődés. A decompressiv craniectomia egyik szövődménye lehet a craniotomia helyén előtüremkedő agyállomány súlyos vascularis károsodása. Ennek a megtapasztalt ténynek a modellezése volt a célja az alábbiakban leírt friss cadaver kísérletnek. További cél volt annak megítélése a modellen, hogy az ismert ér-alagút módszer valóban javít-e a problémán.
Módszer: A méréseket friss cadaveren végeztük. A kétoldali craniotomiát követően kanüláltuk a Trolard vénát a sinus sagittalis superiorba(SSS) való beömlési ponttól távol 4-5 cm-re. Az intracranialis nyomásemelkedést (ICP) az ellenoldalról való mechanikus átnyomással modelleztük. A híd véna beömlési pontja felett csontablakot nyitottunk és a SSS-t szintén megnyitottuk. A vénás rendszer festett vízzel való telődését követően az SSS felé történő elfolyás, az előtüremkedést követően, a koponyaszél-duraszél leszorító ereje miatt akadályozottá vált, s a következményes pangás ill. a SSS-ba való befolyás elakadása jól láthatóvá vált. Ennek feloldására a Trolard véna két oldalára a csontszél és az agyállomány közé 0,8 cm átmérőjű spongostan pilléreket helyeztünk, minek hatására szemmel láthatóan a pangás mértéke csökkent, a befolyás megindult. Megmértük a 12x13 cm-es craniectomia középpontjában az agy előemelkedést az elzáródás pillanatában a korábbi durafelszínhez képest. Azt is mértük, hogy milyen előemelkedést bírt ki a modellezett vénás befolyás az alagút védelme alatt.
Eredmények: A méréseink azt mutatták, hogy a 12x 13 cm-es craniectomia közepén, ha az agy előtüremkedése a kb másfél csontszélességet (12-14 mm) meghaladta, bekövetkezett a Trolard véna elzáródása. Az ér-alagút mellett ez csak 2.5-3szoros csontszélesség meghaladása mellett következett be.
Következtetés:A kísérlet igazolta a feltételezett veszélyt; a vénás elzáródás valószínűségét, valamint azt, hogy az ér-alagút módszer jelentősen kitolja a vénás elzáródás határértékét, így jótékony hatású a decompressiv craniectomia műtétjére.

First tutor
Name: 
Dr. Csókay András
Department: 
Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Idegsebészeti Osztály

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program