Háttér és cél: Az intraaortikus ballonpumpa (IABP) az 1960-as évektől segíti az instabil haemodinamikai állapotú kardiológiai betegek ellátását, azáltal, hogy javítja a myocardialis oxigénellátást és javítja a „cardiac output”-ot. A jelen munkánkban összefüggést kerestünk különböző indikációban történő IABP kezelés, az anamnesztikus adatok, klinikai státusz és a terápiás szövődmények túlélést befolyásoló szerepe között.
Anyag és módszer: 2012-es évben a DEOEC Kardiológiai Klinikán IABP-terápiában részesült betegek adatait dolgoztuk fel retrospektív módon. Előre meghatározott paramétereket vizsgáltunk a teljes betegcsoportban, valamint ezek prediktív értékét néztük a túlélés előrejelzése szempontjából. Adatainkat a szokásos statisztikai módszerekkel elemeztük.
Eredmények: 98 beteg adatait dolgoztuk fel, túlélés alapján két alcsoportot képeztünk (Túlélők: A csoport-77 fő, Exitáltak: B csoport 21 fő). A kezeltek 21,4% exitált (21/98 beteg). Az életkor átlagok nem különböztek. A teljes vizsgált populációban a férfiak aránya 73% volt. A férfiak körében a halálozás 17,9%, a nők körében pedig 52,4% volt. Diabetes a B csoportban 38,1%-ban, az A csoportban 29,9 %-ban szereplelt anamnesztikus adatként. Az A csoportban a korábbi infarctus 15.6%, a B csoportban 19 %-ban fordult elő. A felvételi ejectios frakció (EF) B csoportban 29,8+ 7.25, míg az A csoportban 35,9 +10.8%-nak adódott. Az A csoportban a felvételkor mért kreatinin értéke 106 umol/L + 62, és a B csoportban 123,41 umol/L +69,8 volt. Az összes kezelés következtében 6,1%-ban alakult ki végtag ischaemia (A: 3 eset, B: 3 eset), ezek viszont nem járultak hozzá közvetlenül a halálozás kialakulásához.
Következtetés: A ballonpumpa kezelés súlyos, kardiogén shock miatt ellátott betegek terápiájának része. Vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a túlélést segítette a férfi nem, az egészségesebb cukorháztartás, jobb vesefunkció, és az érkezéskori erősebb bal kamra funkció (EF).