Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) befolyásolható stroke rizikófaktor, evidenciákon alapuló kezelése a légsíntherápia. A légsíntherápiás eszközök (CPAP/BIPAP) OSAS esetén széttartják az egyébként alvás közben repetitív módon collabáló felső légutakat, ezáltal megszűntetik az apnoe-s periódusokat. Kezeletlen OSAS-ban a repetitív hypoxia gyulladásos, metabolikus és thrombotikus folyamatokat indít el, melynek következménye lehet a korai atherosclerosis. Hatékony légsíntherápiával az apnoes periódusok, ezáltal a repetitív hypoxia megszűntethető, a korai atherosclerotikus folyamatok progressziója csökkenthető.
Huszonegy súlyos obstruktív alvási apnoes beteg (átlagéletkor 54.8±11 év) vizsgálatát végeztük CPAP kezelés előtt és után. A polysomnographiás (PSG) diagnosztika reggelén részletes kérdőívet töltöttünk ki a cardiovascularis rizikófaktorokra vonatkozóan, majd éhgyomri vérvétel történt. Carotis Doppler vizsgálatot végeztünk ACC-IMT méréssel, és TCD vizsgálat történt CVR meghatározással. A vizsgálatokat megismételtük legalább 2 hónapos CPAP kezelés után is. A 21 súlyos OSAS-os beteg paramétereit hasonlítottuk össze kezelés előtt és után.
Az átlagos követési idő 6.7±2.4 hónap volt, az átlagos CPAP nyomás 8.7±1.3 vízcm volt. A PSG paraméterek szignifikánsan jobbak voltak CPAP kezelés után, tehát a CPAP beállítás megfelelő volt (AHI: 59.9±17.8 vs. 6.1±6.2/h, p<0.001; DI: 52.3±29.1/h vs 8.1±8.1/h, p<0.001). A BMI értékek nem változtak, viszont a HgA1C értékek valamelyest csökkentek a kezelés során (HgA1C: 6.4±1.04 vs 6.1±1.1%, p=0.069). A rövid követési idő alatt a korai atherosclerosist jelző paramérek nem változtak (IMT: 0.65±1.2 és 0.64±1.1 mm és CVR: 42.7±4.5% és 41.2±4.1%).
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.