A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában meghatározó kockázati tényező a hyperlipidaemia, mely szűrése és a kiszűrt betegek kezelése hatékony, és mind a nemzetközi mind a hazai szakmai ajánlásokban kiemelt prioritásként szerepel. Kutatásunk fő célja a magyar lakosság szűrővizsgálaton való részvételének monitorozása, illetve az alacsony átszűrtség hátterében álló okok feltárása volt. Elemzésünk az Európai Lakossági Egészségfelmérés keretében, Magyarországon részprojektjeként 2009-ben kivitelezett, a felnőtt lakosságra reprezentatív, 5051 fős mintájának vizsgálata során nyert adatbázist használta fel. Többváltozós logisztikus regressziós elemzés segítségével határoztuk meg a preventív szolgáltatás igénybevételét befolyásoló szocio-demográfiai, életmódi és egészségattitűdbeli tényezőket. A 35 év feletti férfiak esetén (átszűrtség, C=45,1%) a szűrővizsgálat elmaradása szempontjából az észak-magyarországi lakóhely (EH=0,49; p=0,019), a nőtlen családi állapot (EH=0,53; p=0,010) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH= 0,11; p<0,001) volt rizikófaktor. Az egészséges, de kockázatnak kitett 20-34 éves férfiak esetében (C=17,0%) is a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,04; p<0,001) bizonyult kockázatnövelő faktornak. Az egészséges, de kockázatnak kitett 20 év feletti nők esetén (C=48,7%) a legfőbb kockázati tényező a külön élő házas családi állapot (EH=0,13; p=0,040) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,49; p<0,001) volt.
A 65 év feletti felnőttek körében (C=56,1%) a rendszeres dohányzás (EH=0,36; p=0,016) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH= 0,11; p=0,001) bizonyult kockázati tényezőnek. A 20–64 éves felnőttek között (C=50,6%) pedig a legerősebb kockázatnövelő faktornak a nem napi rendszerességű zöldség–gyümölcs fogyasztás (EH=0,51; p=0,018) és a háziorvossal kapcsolatban érzett elégtelenség (EH=0,29; p=0,028) bizonyult. Elemzésünk szerint a szűrési célcsoport tagjainak jelentős része nem is találkozik a háziorvosával megfelelő gyakorisággal, és alapvetően ez a legfőbb oka annak, hogy a szűrővizsgálatok elmaradnak, és az általuk elérhető egészségnyereséget nem realizáljuk.
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031