A hiszton H3 foszforilációs státuszának immunhisztokémiai vizsgálata különböző mitotikus aktivitással járó myeloid neoplásiákban

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2013/2014. tanév
Session: 
Anatómia, morfológia, fejlődésbiológia, patológia, hisztológia, igaszságügyi orvostan
Presenting author
Name (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fuder Enikő

Abstract data

Előadás címe: 
A hiszton H3 foszforilációs státuszának immunhisztokémiai vizsgálata különböző mitotikus aktivitással járó myeloid neoplásiákban
Abstract: 

A hiszton H3 foszforilációs státusza immunhisztokémiai festéssel jól vizsgálható, a foszforiláció a G2 fázisban kezdődik „pöttyös” mintázatot eredményezve, és az M fázisban ér véget, ahol diffúz jelölődést mutat. Jelen tanulmány célja a PHH3 immunhisztokémiai vizsgálat összevetése a proliferációs aktivitás meghatározására szolgáló konvencionális eljárásokkal úgy, mint mitózis index és Mib-1 proliferációs frakció (Mib-1 %). Továbbá a HH3 foszforilációs státuszának vizsgálata különböző mitotikus aktivitással járó myeloid neoplasiákban. Hipotézisünk szerint myelodysplasiás szindrómát (MDS) érésgátlás és G2 blokád, míg akut myeloid leukemiát (AML) felgyorsult sejtciklus jellemzi.
Tanulmányunkban összesen 31 crista biopsziás mintát dolgoztunk fel, melyek közül 9 kontroll, 13 MDS, 9 AML volt. A proliferációs aktivitás megítéléséhez meghatároztuk a mitózis indexet, Mib-1 és a PHH3 pozitív sejtfrakciót. A PHH3 pozitív frakción belül meghatároztuk az M és a G2 fázisban lévő sejtek arányát. A minták kiértékelése az Image J, a statisztikai elemzés a Graph Prism 5 programmal történt.
Az M fázisnak megfelelő diffúz PHH3 pozitivitás szignifikáns korrelációt mutatott a mitózis indexszel (r=0,56, p=0,0009). A PHH3 és a Mib-1 pozitív sejtek százalékos aránya között is szignifikáns korreláció volt látható (r=0,41, p=0,0214). MDS-ben a PHH3 pozitív sejtfrakció arányában nem volt szignifikáns különbség a kontrollhoz képest (p=0,8125), ugyanakkor az M fázisban lévő sejtek aránya magasabb (átlag: 0,13 vs. 0,30 p=0,0052), míg a G2-ben lévő sejtek aránya alacsonyabb volt (átlag: 0,87 vs. 0,71 p=0,0052) a kontrollhoz viszonyítva. Szintén a kontroll csoporthoz viszonyítva AML-ben PHH3 pozitív sejtek aránya alacsonyabb (p=0,0012), az M fázisban lévő sejtek aránya magasabb (átlag: 0,13 vs. 0,71, p=<0,0001), míg a G2-ben lévő sejtek aránya alacsonyabb (átlag: 0,87 vs. 0,28, p=<0,0001) volt.
A PHH3 immunhisztokémiai vizsgálattal meghatározott paraméterek szignifikáns korrelációt mutattak a konvencionális eljárásokkal, így alkalmasnak bizonyultak a proliferációs aktivitás meghatározására. Mind MDS-ben, mind pedig AML-ben az M/G2 arány emelkedett volt, amely felgyorsult sejtciklusra utal.

First tutor
Name: 
Bedekovics Judit
Department: 
Pathológiai Intézet
Second tutor
Name: 
Méhes Gábor
Department: 
Pathológiai Intézet
Prize: 
1. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program