A lelki egészség sokszor elhanyagolt téma, pedig ugyanolyan fontos, mint a testi egészség, vagy a teljes jólét. Követéses vizsgálatunk fő célja volt, hogy feltérképezzük a 2010-ben tanulmányaikat megkezdő népegészségügyi ellenőr szakos hallgatók lelki egészségét az egyetemi éveik alatt.
Az adatok felvétele önkéntes formában, önkitöltős, anonim kérdőív segítségével valósult meg, mely minden évben azonos időszakban került felvételre. A felmérés elején a hallgatók által megadott kód biztosította a négy éves egyéni követéses vizsgálat lehetőségét. A kérdőív demográfiai tényezőkre (kor, nem, társadalmi-gazdasági státusz); egészségi állapotra (egészségmagatartás, szubjektív egészség); társas támogatottságra; lelki egészségre (észlelt stressz, pszichés stressz, koherencia érzés) irányult.
A felvett adatok Stata statisztikai programmal kerültek kiértékelésre.
A hallgatók lelki egészségét jellemző észlelt stressz, pszichés stressz és koherencia érzés mutatókban minden esetben pozitív változás figyelhető meg, de szignifikáns eredményt csak a koherencia érzés esetében kaptunk. A pszichés stressz esetében megállapítható, hogy csökkent a kóros mértékű stressz-szel küzdők aránya. A társas támasszal kapcsolatos eredmények azt mutatják, hogy a társaktól kapott társas támasz esetében nőtt azok aránya, akiket nem támogatnak eléggé.
Összességében megállapítható, hogy a felsőoktatási intézményben eltöltött éveik alatt a fent említett hallgatóknak javultak a lelki egészségi állapot mutatói. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk a képzés ideje alatt, olyan intervenciók alkalmazását, mely a stresszel való megküzdés segítését és a társas támogatottságot fokozza, illetve az egymást támogató közösségi élet kialakulását segíti elő. Ez nem csak ahhoz járulna hozzá nagymértékben, hogy alacsonyabb pszichés és észlelt stressz értékek jellemezzék a hallgatókat, hanem a megfelelő mentális egészség kedvezően hatna a tanulmányi teljesítményre is.