Háttér:
Az fMRI mérések során az agyi területek vérátfolyás fokozódását vizsgáljuk. A képfeldolgozáshoz több szoftver áll a kutatók rendelkezésére, melyek közül a két legnépszerűbb az FSL és az SPM keretrendszer. Az alkalmazott statisztikai módszer mindkettőben azonos, azonban feldolgozás folyamata és a futtatási környeztük eltérő.

Célkitűzés:
A kutatómunka célja az volt, hogy pontos választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy az FSL-el és az SPM-el feldolgozott populáció szintű aktivációs mintázatok mennyiben különböznek egymástól.

Anyagok és Módszerek:
Az összehasonlító analízist egy beteg és egy egészséges populáció azonos paradigmákkal készült képanyagának feldolgozásával végeztük el. A feldolgozás során az FSL és SPM programcsomagok alapbeállításai mellett a lineáris és nemlineáris agyatlasztérbe való standardizálást is alkalmaztunk. Az aktivációs mintázat eltéréseit az aktivációs klaszterek térfogatának és a maximum értékeinek eltéréseivel jellemeztük.

Eredmények:
A kutatómunka eredményeként megállapítottuk, hogy az occipitális lebeny aktivációjának fMRI vizsgálatakor a legnagyobb aktivációs értéket az SPM-el való agyatlasz standardizálás, nemlineáris transzformációval és az SPM-el való statisztikai analízis kombináció hozta, így az érzékenység függvényében ez a leginkább választandó összeállítás. Ugyanakkor az aktiválódott klaszter térfogatát tekintve az FSL-el való agyatlasz standardizálás, lineáris transzformációval és az FLS-el való statisztikai analízis kombináció hozta.

Következtetés:
Az elért eredmények alapján elmondható, hogy az fMRI feldolgozás eredménye kis mértékben függ a feldolgozó szoftvertől és a képfeldolgozás során használt, a feldolgozás egyes lépéseit befolyásoló paraméterektől.