A szkizofrénia összetett pszichiátriai betegség, melyben a gondolkodás és az érzékelés zavarai mellett a szociális kogníciók károsodása is megfigyelhető. Az utóbbi években, a kognitív pszichológiában egyre nagyobb figyelmet kapott a tudatelmélet (Theory of Mind, ToM), vagy más néven a mentalizáció, mely segítségével képesek vagyunk mások és saját magunk mentális állapotának felmérésére. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a szkizofréniában a mentalizáció képessége csökken és a szociális funkciók is jelentősen romlanak.
A szkizofrén betegek mentalizációjának mérésére több módszer is rendelkezésünkre áll. Célunk az volt, hogy az eddig Magyarországon a leginkább elterjedt, Reading the Mind in the Eyes Test (RMET) és a Martin Brüne által kifejlesztett Theory of Mind Picture Stories Task (Cartoon-teszt) érzékenységét összehasonlítsuk és korrelációját vizsgáljuk a betegek Pozitív és Negatív Tünetskálán (PANSS) elért értékeivel.
Vizsgálatunkban 10, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikán benn fekvő szkizofrén páciens és 10, életkorban, nemben és iskolázottsági szint alapján illesztett kontroll személy vett részt. A kontroll csoport tagjainak anamnézisében nem szerepelt pszichiátriai megbetegedés. A szkizofrén betegek tüneteinek súlyosságának felmérésére a Pozitív és Negatív Tünetskálát használtuk. A vizsgálatban résztvevő személyekkel az RMET vizsgálatot, és a Cartoon-tesztet végeztettük el.
Eredményeink alapján a mentalizáció csökkenése a negatív tünettan kifejeződésével jelentős összefüggést mutatott. Míg az RMET elsősorban a kognitív érzelmek azonosításának képességét méri, a Cartoon-teszt érzékenyebben jelzi, hogy a személy hogyan képezi le mások mentális állapotát, és milyen következtetéseket von le mások szándékaiból. Szenzitivitásának köszönhetően a tudatelméleti készségek különböző szintjeiről kaphatunk pontosabb információt.
A mentalizáció különböző klinikai terápiás módszerek alapjául is szolgál (pl. mentalizáció alapú terápia (MBT), szociális kogníció és interakció tréning (SCIT)). Ennek köszönhetően, a tudatelméleti készségek hiányosságainak részletes felderítésével képesek lehetünk célirányos terápiát felépíteni az eredményesebb kezelés érdekében.