Bevezetés: A véralvadás XIII-as faktora (FXIII-A2B2) két potenciálisan aktív A alegységből (FXIII-A) és két hordozó/védő B alegységből (FXIII-B) felépülő heterotetramer protranszglutamináz, mely a véralvadás utolsó szakaszában aktiválódik trombin és Ca2+ együttes hatására. Fő funkciója az alvadék stabilizálása és fibrinolízissel szembeni védelme. Tanszékünkön előállított monoklonális antitestek felhasználásával olyan affinitás kromatográfiás módszer bevezetését tervezzük, mellyel hatékonyan kinyerhető a humán plazmából a FXIII-B. Ehhez elengedhetetlen az előállított antitestek FXIII-B-hez való affinitásának ismerete.
Célkitűzés: egérben termeltetett három különböző monoklonális anti-FXIII-B antitest FXIII-B-vel való interakciójának vizsgálata, kinetikai paraméterek megállapítása felszíni plazmon rezonancia (surface plasmon resonance, SPR) technika felhasználásával; a FXIII-B-hez optimális kötődési tulajdonságot mutató antitest kiválasztása a FXIII-B humán plazmából affinitás-kromatográfiával való tisztítására.
Anyagok és módszerek: a Biacore X típusú készüléken kivitelezett SPR mérésekhez CM5 típusú szenzor chipeket használtunk, melyekre humán plazmából izolált FXIII-B-t, illetve kontrollként BSA-t (bovine serum albumin) immobilizáltunk. Analitként az anti-FXIII-B antitestek különböző koncentrációit áramoltattuk a chipek felszínén.
Eredmények: meghatároztuk a három különböző monoklonális anti-FXIII-B antitest és a FXIII-B interakcióját jellemző kinetikai paramétereket. A kölcsönhatások az alábbi egyensúlyi disszociációs állandókkal (KD) jellemezhetők: 1,21x10-8 M, 3,21x10-10 M, és 1.67x10-9 M.
Konklúzió: SPR technikával igazoltuk, hogy a vizsgált anti-FXIII-B antitestek mindegyike erős affinitással kötődik a FXIII-B-hez, bár az affinitásuk jelentős mértékben – 1-1 nagyságrenddel – különbözik. Eredményeink alapján a FXIII-B-hez leggyengébben kötődő antitest (KD: 1,21x10-8 M), alkalmazását tervezzük első lépésben affinitás kromatográfiás módszer kidolgozására.