Pszichés stressz és meghatározói magyar orvostanhallgatók körében

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2010/2011. tanév
Session: 
Egészségtudomány IV.
Presenting author
Name (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Tóth Noémi Klára

Abstract data

Előadás címe: 
Pszichés stressz és meghatározói magyar orvostanhallgatók körében
Abstract: 

Az orvostanhallgatók lelki egészsége sokat vizsgált téma a szakirodalomban. A Népegészségügyi Kar korábbi vizsgálatai magasabb stressz-szintet találtak a magyar orvostanhallgatók körében a korosztályos átlaghoz képest. Ezért a Kar 2009-ben követéses vizsgálatot indított a hallgatók lelki egészségében bekövetkező változások nyomon követésére, illetve annak felderítésére, hogy az őket érő stressz milyen mértékben vezethető vissza egyéni, illetve a tanulmányokkal kapcsolatos oki tényezőkre. Jelen vizsgálat az adatfelvételnek a magyar orvostanhallgatókra vonatkozó 2. évi eredményeit mutatja be.

Az adatgyűjtés papír alapú, önkitöltős, névtelen kérdőív segítségével történt a DEOEC Általános Orvostudományi Kar 2. éves hallgatói körében, az idei tanév 3. hetében, az egész évfolyamra kiterjedően. A kérdőív vizsgálta többek közt a demográfiai adatokat, a társas támogatottságot, továbbá a pszichés stresszt (GHQ-12), az észlelt stresszt (PSS-4), a depressziót, szorongást, stresszt (DASS-21), valamint a koherencia-érzést (SOC). Az adatbevitel és -feldolgozás Excel adatbázisban történt.

157 kérdőív értékelése alapján a válaszadó hallgatók átlagéletkora 20,2 év (SD:1,17), 72 %-uk nő. A pszichés stressz mind a GHQ-12 skálával (p<0,0008), mind a PSS-4 skálával (p<0,0004), mind pedig a DASS-21 skála stressz alskálájával mérve (p<0,0002) szignifikánsan nőtt. A depresszió (p<0,0013) és a szorongás (p<0,0408) mértéke is szignifikánsan növekedett a 2. évben az elsőhöz képest. A korábban pszichiátriai kezelés alatt álltak körében a pszichés stressz mértéke a három skála egyikével mérve sem növekedett szignifikánsan az 1. évről a 2.-ra, a kezelés alatt korábban nem álltak körében viszont mindhárom skála a stressz szignifikáns növekedését mutatta. Az első év végi tanulmányi átlag nem mutatott összefüggést a 2. évi pszichés stresszel, amely azonban magasabb volt a hallgatók körében, mint a korosztályos átlag. Mind a koherencia-érzés, mind a társas támogatottság növekedése protektív a pszichés stressz szempontjából. Ezek erősödését az egyetemnek segítenie kellene.

First tutor
Name: 
Kósa Karolina
Department: 
Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar / Egészségfejlesztés Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program